Zárt ajtó mögött

A kapualjban kitört zűrzavart kihasználva Erika hirtelen megfordult a lépcsőn. A karjában szorosan magához ölelt vastag takaró alól egy csecsemő halk sírása szűrődött ki, amikor a nő pánikszerűen lemenekült a földszintre, egyenesen Dr. Szabó András magánrendelőjének félig nyitott ajtaja felé. Bálint torkában megakadt a levegő; ahogy meglátta a nő árnyékát eltűnni a homályos előtérben, átfurakodott a hatósági ellenőrök és a kővé dermedt lakók között, majd az orvosi rendelő nehéz, kárpitozott ajtajához rohant.
Mielőtt azonban lenyomhatta volna a kilincset, bentről kattant a zár. Bálint dühödten dörömbölni kezdett a faanyagon, mire az ajtó feletti kis kémlelőablak lemeze halkan elcsúsztatott. A résben Dr. Szabó izzadságtól fénylő, idült alkoholista arca jelent meg. A doki szemei vérben forogtak, kezei remegtek a kártya- és uzsoratartozások fojtogató súlya alatt.
– Nyisd ki, Szabó, mielőtt rátöröm! – sziszegte Bálint tehetetlen dühtől fűtve.
– Csendesebben, te szerencsétlen! – felelte az orvos rekedt, hűvös suttogással, és mögé pillantott, ahol Erika ijedten szorongatta a gyermeket. – Pontosan tudom, kié ez a gyerek. És azt is tudom, mit tenne Enci, ha megtudná, mit művelsz a háta mögött. Balog Henrik ma este ráteszi a kezét a rendelőmre, ha nem fizetek. Szóval most szépen szerzel nekem pénzt, Bálint. Különben kinyitom ezt az ajtót, kimegyek a lépcsőházba, és a lakók előtt tálalom ki a kis családi titkodat.
Bálint ökle megtorpant a levegőben. A folyosóról még átlenthordult a katasztrófavédelmisek szigorú hangja, de a rendelő ajtaja előtt hirtelen minden más elnémult. Szabó szemeiben nem volt irgalom: az eladósodott orvos a saját bőrét próbálta menteni, és Bálint titka volt az egyetlen ütőkártyája.