Zárlat a lépcsőházban

A lépcsőház falai szinte megremegtek, amikor a második emeleti folyosó végén kitárult Rádó Karesz lakásának ajtaja. Az ex-rocker részeg gőggel csavarta maximumra a torzítót: a Marshall erősítő megrepesztette a csendet, süvítő gerjedése átjárta a födémet és a lépcsőfokokat.
Székely Ricsi ijedtében a korlátnak lapult, miközben a keze közt kapálózó elemlámpa fénye imbolyogva végigpásztázta a folyosói elosztószekrényt. Karesz nem tudta, vagy egyszerűen nem érdekelte, hogy a falba húzott illegális vezetéke Sipos Bendi túlterhelt kriptobányász hálózatára csatlakozott. A hirtelen feszültségingadozást az öreg, elavult villanyórák már nem bírták el.
Éles, kék szikraeső csapott ki a szekrényből egy fülsiketítő pukkanás kíséretében, majd a ház teljes elektromos rendszere másodpercek alatt kimúlt. A vaksötétbe zuhant épületet égett műanyagszag és a csönd helyett kitörő pánik árasztotta el.
– Ez a barom kiégette az egész hálózatot! – ordította valaki a sötétben, miközben ablakok és ajtók csapódtak sorra az emeleteken.
A szuterén felől Lugosi Jenő tompa dühöngése hallatszott fel, ahogy a sötétbe borult pincerendszer tervrajzai fölül elátkozta a lakókat. Dániel a falnak támaszkodva próbált tájékozódni a koromsötétben, miközben Ricsi kapkodó szuszogása és a felfelé igyekvő Tormai főtörzs káromkodása összeolvadt a folyosóra tóduló lakók lincshangulatával. Karesz ajtója előtt pillanatok alatt gyűlt össze a dühös tömeg.