Visszaszámlálás a folyosón

Bálint megszólalni sem tudott, torkán akadt a szó. Erzsi néni a résnyire nyitott ajtajának sötétjéből egy megviselt, vastag barna borítékot csúsztatott elő, és bütykös hüvelykujjával megkopogtatta a kopott papírt.
– Ebben minden benne van, fiam – suttogta éles, sziszegő hangon. – A szuteréni éjszakai besurranásokról, Tormai főtörzs és Etelka titkos légyottjairól, meg a te saját kis titkodról is. Ha nem intézed el, hogy Fekete úr leállítsa ezt a cirkuszt, Enci még ma megtudja, kit rejtegetsz lent.
A folyosó végén ekkor kinyílt a kilences lakás ajtaja, és Bartha Zsófia lépett ki rajta. Arca eltorzult a dühtől a lépcsőházi kiabálás miatt. Zsófia egy égő zsályafüstölőt szorongatott, s miközben éles hangon a ház aura-szennyezéséről panaszkodott, odalentről Dr. Bordás András öblös hangja nyomta el Fekete Zoltán kétségbeesett magyarázkodását: „Ha Nikola Tesla nem intézte volna nekünk a váltóáramot, most sötétben ülnénk! R egyenlő U per I, ezt mindenkinek tudnia kellene!”
Az idő fojtogatóan gyorsan telt. Lent a földszinten Dr. Szabó András reszkető kézzel próbálta belülről zárva tartani a rendelő faajtaját, miközben Erika a sarokban riadtan szorította magához a csecsemőt. Ha a katasztrófavédelem lekapcsolja a főkapcsolót, az elektromos zár kiold, és Balog ügyvéd úr azonnal besétálhat hozzájuk.
Bálint kirántotta a karját az öregasszony szorításából. Nem válaszolt Erzsi néninek, inkább átlépett Zsófia füstfelhőjén, és rohanva megindult lefelé a lépcsőn, egyenesen a földszinti folyosó sötétje felé.