Új arc a Miri Csemegében

Másnap reggelre az áram visszatért a Vászoly utca 6-ba, de a falakból áradó feszültség semmit sem enyhült. A Miri Csemege pultja mögött Enci gépiesen rendezgette a pékárut, miközben próbálta kizárni a Bálinttal való végleges szakítás utáni fojtogató űrt. A kisbolt üvegajtaján át tisztán látta a férfi gyötrődő alakját: Bálint borostásan, karikás szemekkel álldogált a túloldalon, és némán, szinte megszállottan figyelte minden mozdulatát.
Ekkor nyitott be az üzletbe egy ismeretlen, kisportolt testalkatú férfi. Széles vállai és katonás tartása ellenére meleg, közvetlen mosollyal köszönt. Kávét kért, majd kötetlenül beszélgetni kezdett Encivel, sokat tudakozódva a házban lévő szabad lakásokról és a szomszédokról. Enci, akit az utóbbi időben teljesen felőrölt Bálint zsarolási ügye és a folyosói háborúk, akaratlanul is felengedett a férfi figyelmes és tisztelettudó jelenlétében.
A kirakat előtt posztoló Bálint gyomra görcsbe rándult, ahogy meglátta Enci arcán a régen látott mosolyt. Mielőtt azonban beléphetett volna, a férfi távozáskor barátságosan rábiccentett. Bálint ekkor vette észre a jövevény vállán lévő régi katonai zsákot: a férfi az emeleten élő lecsúszott ex-légiós régi bajtársa volt, aki épp a házban keresett megvehető ingatlant.
A járdán ekkor Kerekes Marietta vágott át sietősen, sállal takarva el az orrát. Halkan, idegesen jegyezte meg a pultnál állóknak, hogy a szuterén pincéje felől fojtogató gázszag szivárog a lépcsőházba, ám szavait teljesen elnyomta a két férfi közötti, pattanásig feszülő néma pillantásváltás.