Új Arc a Kapualjban

A kapualjból kivezető félhomályban Enci a Miri Csemege üvegajtajának támaszkodott, hogy végre tiszta levegőt szívjon. A Bálinttal való végleges szakítása óta minden egyes lépcsőházi feszültség kétszeresen sújtotta, a füstös áramszünet pedig végleg elviselhetetlenné tette a légkört. A háttérből dr. Balog Henrik jéghideg hangja hallatszott: az ügyvéd a kormos falak között máris egy előre megírt vételi szerződést lobogtatott a megszeppent Máté előtt, kihasználva a lakók kétségbeesését.
Ekkor egy határozott, ismeretlen férfi lépett be a nyitott kapun. Rendezett fellépése éles kontrasztot alkotott a házban uralkodó tébollyal. Megállt a bolt ajtaja előtt, s tekintete azonnal Encire szegeződött.
– Jó napot! Elnézést a tolakodásért, eladó lakás iránt érdeklődöm. Úgy hallottam, van itt egy-két elintézetlen ingatlanügy – mondta meleg, mély hangon.
Enci szívverése kihagyott egy ütemet. A férfi nyílt, tisztelettudó közeledése elfeledtette vele a korom szagát; rég nem tapasztalt ilyen figyelmet.
– Ha kedves az élete, most inkább elkerüli ezt a házat – felelte Enci, ám a hangjába halk mosoly vegyült.
A sötét lépcsőfordulóból azonban ekkor előlépett a felindult Bálint. Arcán düh és fojtogató féltékenység torzította el a vonásokat, ahogy meglátta őket.
– Te meg ki a fene vagy, és mit szimatolsz itt? – támadt az idegennek.
A férfi nem jött zavarba, ám mielőtt felelhetett volna, az emeletre vezető lépcsőn lebotorkáló ex-légiós megtorpant, és döbbenten meredt az érkezőre. Egy régi bajtárs állt a kapualjban.