Szikrázó rock'n'roll

Mielőtt bárki megemészthette volna a kényszerkilakoltatás hidegzuhanyát, a második emeletről fülsiketítő gerjedés rázta meg a lépcsőházat. Radó Károly, alias Karesz, a kilencvenes évek elfeledett gitárhőse elérkezettnek látta az időt, hogy részegen beizzítsa a legendás Marshall erősítőjét. Fogalma sem volt róla, hogy a falba fúrt illegális kábele nem a közös hálózatra, hanem Bendi éjszaka csúcsjáraton pörgő kriptobányász szervereire volt rákötve.
Egy pillanatra még felzúgott a rock'n'roll, aztán óriási kék szikra csapott ki a villanyóra-szekrényből, amit olyan sűrű füstfelhő követett, mint amilyet a Vaszoly utcában utoljára az 1978-as kazánrobbanáskor láttak. A ház elöregedett hálózata egy utolsó, teátrális sercegéssel adta meg magát. Teljes, vaksötét blackout borult a lépcsőházra.
„R egyenlő U per I! Ugye megmondtam, hogy a váltóáram nem játék!” – üvöltötte a sötétben dr. Bordás András, miközben botjával veszetten kopogott a korláton. „Én még ettem a háromhatvanas kenyérből, de ilyen barbárságot nem láttam!”
A pánik azonnal elborította a folyosót. Székely Ricsi a sötétben még gyorsan zsebre vágott két csempészett osztrák csokit a táskájából, míg Marietta a zűrzavart kihasználva nesztelenül átosont a hátsó udvaron keresztül a szomszéd házba Ottóhoz. Dániel, Gábor és Enci viszont mobillámpákkal a kezükben, vicsorogva indultak meg Karesz lakása felé. A hatósági ultimátum feletti rettegést egyetlen pillanat alatt váltotta fel az ősi, tiszta lincshangulat.