Szikrázó feszültség

Bálint rántva egyet a karján kiszabadította magát az öregasszony száraz szorításából, és hátrált egy lépést a sötét lépcsőforduló felé, de a válaszra már nem maradt ideje. A falak mélyéből hirtelen olyan velőtrázó, alacsony frekvenciás búgás tört elő, mintha a ház alapjai repednének meg. Karesz lakásából felüvöltött a túlvezérelt Marshall erősítő, megremegtetve a folyosó vékony üvegablakait. A hálózatra kötött illegális kriptobányász gépek és a gitárfal egyszerre szívták ki az utolsó csepp energiát a rendszerből. A feszültségmérők még utoljára vörösen felvillantak a lakásokban, majd egy hatalmas csattanás kíséretében kék szikraeső záporozott alá a főelosztóból. Beállt a teljes, koromsötét csend.
A vaksötétben másodpercek alatt tört ki a pánik. Bezeredi Melinda éles sikoltása rántotta meg a levegőt a harmadik emelet felől, miközben Horváth Bianka kétségbeesetten próbálta tapogatva megtalálni Máté kezét a lépcsőfordulóban. A kisemmizett ex-légiós a sarokba húzódva, fojtott, szaggatott lélegzettel figyelte a sötétséget, ujjait ösztönösen ökölbe szorítva a fenyegető zajok hallatán. Ez már nem egy egyszerű biztosítékleolvadás volt; a levegőben fojtogató égett szag terjengett.
– Ez a barom megint megcsinálta! – ordította el magát valaki az első emeletről, és a lépcsőház hirtelen megtelt dühös léptek morajával.
A lakók, zseblámpák és telefonok gyenge, imbolygó fényében, mint egy megvadult tömeg indultak meg a második emelet felé. Bálint a korlátnak préselődve nézte, ahogy a dühös lakók elözönlik a folyosót, teljesen elsodorva őt és Erzsi néni fenyegető szavait. A feszültség kézzelfoghatóvá vált, ahogy az első nehéz ökölcsapások dörömbölve lecsaptak Karesz zárt ajtajára.