Sárga mellények a sötétben — új hang

A kapualj felől nehéz, határozott léptek zaja verte fel a lépcsőház csendjét. Erzsi néni még be sem fejezhette a szavait, amikor a fémrácsos kapu csattanva vágódott ki, és két sárga láthatósági mellényes férfi lépett a sötét folyosóra, nyomukban a zaklatott Fekete Zoltán közös képviselővel. A szomszédos épületből érkezett lakossági bejelentés a szuterénből áradó gázszag és az ingadozó feszültség miatt: a katasztrófavédelem és az építésügyi hatóság kiszállása hivatalossá vált.
– Azonnali műszaki szúrópróba – dörrent a vezető ellenőr hangja, miközben gázdetektoros műszerét a szellőzőrács felé tartotta. – Ha a mérések igazolják a közvetlen életveszélyt, Zoltán úr, a házat még ma este lakatlanná nyilvánítjuk és kiüríttetjük!
A gangon azonnal felmorajlottak a lakók. A félig nyitott ajtók mögül előlépett a kalapját markoló Köves Dezső bá és a szuterén lépcsőjén felbukkanó Székely Ricsi is, aki idegesen lapogatta a zsebét, hátha a csomagtartóból árult csempészárura is rálátnak. Dezső bá próbálta csillapítani a szomszédokat gáláns modorával, de a pánik gyorsabban terjedt a fojtogató szagnál.
Fekete Zoltán arca elfehéredett. A hatósági ultimátum választás elé kényszerítette a társasházat: vagy azonnal elfogadják a csillagászati összegű kényszerfelújítási alapot, amit Dr. Balog Henrik ügyvédi köre készségesen előlegezne meg a lakások jelzálogolásáért cserébe, vagy éjszaka az utcára kerülnek. Bálint, kihasználva a hirtelen támadt zűrzavart, óvatosan hátralépett a rendelő ajtajától, de pontosan érezte: a hurok most szorul rájuk végleg.