Sárga mellény a lépcsőházban

A feszült csendet a főbejárat felől érkező, súlyos acélbetétes bakancsok dörömbölése törte meg. Nem a rendőrség volt az, hanem a Katasztrófavédelem sárga fényvisszaverő mellényes ellenőre, aki egy szomszédos házból érkezett lakossági bejelentés – a terjengő gázszag és az ingadozó feszültség – miatt vonult ki a helyszínre.
– Ki itt a társasház közös képviselője? – harsant a szigorú, hivatalos hang a sötét lépcsőházban, miközben az ipari zseblámpa éles fénye körbepásztázta a málló vakolatot.
Fekete Zoltán azonnal kihúzta magát, elfelejtve Bordás professzor fizikai képleteit. Székely Ricsi közben dühösen rontott fel a szuterénből, felhajtott ingujjal, mintha az áramkimaradás miatt meghiúsult csomagtartó-üzleteit akarná személyesen megtorolni valakin. Erzsi néni az első emeleti ajtórésből visította a magáét, vádolva mindenkit a fiatalságtól a villanyóráig, miközben Bálint a falhoz lapulva próbált láthatatlanná válni, nehogy a nála lapuló barna borítékra terelődjön a figyelem.
A hatósági ember egyetlen pillantást vetett a kiégett biztosítéktáblára, majd drámai mozdulattal előhúzott egy csíptetős mappát.
– Az épület hálózata közvetlen életveszély. Két lehetőségük van: vagy azonnal kiszabunk egy ötszörösére emelt felújítási alapot a kényszermunkákra, vagy lakatlanná nyilvánítom a házat, és mindenkit kilakoltatunk.
Dániel gépiesen nyomta ki a telefonja kijelzőjét. A fenyegető zsarolóüzenet hirtelen másodlagos problémává törpült ahhoz képest, hogy a saját otthonukból készülnek kipelenkázni őket a bürokrácia szigorú szentélyébe.