Sárga mappák a kapualjban

Bálint határozott mozdulattal kitépte magát Erzsi néni szorításából, és a földszinti kapualj felé sietett, ahol a nehéz tölgyfa ajtó épp óriási robajjal vágódott be. Nem Enci lépett be rajta, hanem Fekete Zoltán, nyomában két sárga láthatósági mellényes, hivatalos iratrendezőt szorongó hatósági ellenőrrel. A közös képviselő homlokán sűrű cseppekben gyöngyözött az izzadság; Zoltán ma is kora reggel óta lázasan körbejárt a házban, de most láthatóan teljesen elveszítette a kontrollt.
A szomszédos épület lakóinak feljelentése megtette a hatását: a katasztrófavédelem kivonult. A pincéből felszivárgó fojtogató gázszag és az emeletek felé kanyargó, túlterhelt elektromos vezetékek láttán a vezető hivatalnok arca kővé dermedt. A csemegebolt félhomályos ajtajában megjelent Enci, és riadt, feszült tekintettel kereste Bálint pillantását. Pár lépéssel mögötte, a folyosó árnyékában Dr. Balog Henrik állt karba tett kézzel, jéghideg, elégedett mosollyal figyelte az eseményeket.
– Ha negyvennyolc órán belül nem igazolják a kényszerfelújítás elindítását és a fedezet meglétét, az épületet kénytelenek leszünk életveszélyesnek nyilvánítani és lezárni – szögezte le az ellenőr, miközben egy sárga mappás jegyzőkönyvet nyomott Fekete Zoltán remegő kezébe.
A közös képviselő szinte megrogyott a hír súlya alatt. Bálint torkában gombóc nőtt: ha a hatóság lakatlanná nyilvánítja a házat és mindenkit kilakoltat, a földszinti rendelő retesze mögött bujkáló Erika és a csecsemő menedéke órákon belül megsemmisül.