Sárga lap a lépcsőházban

Bálint még válaszolni sem tudott Erzsi néni mérgezett szavaira, mert a lépcsőház felől nehéz, határozott léptek zaja verte fel a csendet. Fekete Zoltán kapaszkodott fel a második emeletre, nyomában Tormai törzsőrmesterrel és a Katasztrófavédelem sárga mellényes hatósági ellenőrével. A folyosón egy csapásra megfagyott a levegő. Nóra halkan kihúzódott az ajtaján, mögötte Encivel, aki tudomást sem véve Bálint jelenlétéről, komor arccal figyelte az érkezőket.
„Közös képviselő úr, a lakossági bejelentés alapján lefolytatott szúrópróba eredménye egyértelmű” – nyújtott át egy hivatalos jegyzőkönyvet az ellenőr a megdöbbent Fekete Zoltánnak. „A pincei gázszivárgás és a túlterhelt villamos hálózat közvetlen életveszélyt jelent. Két választásuk van: vagy azonnal kiszabják a kényszerfelújítási alapot – ami lakásonként egymillió forint készpénzt jelent –, vagy a hatóság negyvennyolc órán belül lakatlanná nyilvánítja és kiüríti az épületet.”
A bejelentés súlya ólomként nehezedett a jelenlévőkre. Fekete Zoltán szólni sem tudott, ujjai görcsösen szorították a sárga papírt. Dániel a lépcsőforduló árnyékában érezte, ahogy a pánik végleg elárasztja: a digitális fenyegetés és az anyagi csőd most egyszerre csapott le rá. Bálint riadtan nézett Erzsi nénire, ám az öregasszony arcáról hirtelen eltűnt a korábbi gőg. A ház fojtogató titkai hirtelen eltörpültek a fenyegető kilakoltatás árnyékában.