Az üres kosár és a suttogó fenyegetés

Tormai törzsőrmester léptei, mintha egy rosszul koreografált tánc ritmusát diktálták volna, egyre hangosabban doboltak a lépcsőház hideg kövén. Dániel, aki addig az ablaküvegen keresztül bámulta a kapualj árnyait, most szinte belesimult a falba. Szíve, a túlpörgött vekkerhez hasonlóan, hevesen kalapált. Odakint, a folyosón a feszültség már tapintható volt. Erika még mindig a babakocsival bűvészkedett, Enci pedig egyre szúrósabb pillantásokkal illette, mintha a járgány nem is egy ártatlan szállítóeszköz, hanem egy titkokkal teli Trójai faló volna. Nóra, a sarki kukucskáló, ájtatos arccal figyelte a drámát, mintha éppen a legújabb sorozatának premierjét nézte volna.
A zajra a tizennegyedik lakás ajtaja is megnyílt, és kilépett rajta Vincze Erzsébet, avagy Erzsi néni, kezében egy műanyag kosárral, ami gyanúsan üres volt a délelőtti órákhoz képest. Arca a legszigorúbb házfelügyelőkére emlékeztetett, aki épp rajtakapta a lakókat, hogy a szemeteszsákot nem a kijelölt helyre tették. Szemeivel azonnal Bálintot kereste, aki éppen akkor érkezett meg a lépcsőfordulóba, arcán a reggeli műszak fáradtságával és egy enyhe, ám annál árulkodóbb pánikkal vegyített mosollyal.
„Bálint, fiam, épp Téged kerestelek!” – csettintett Erzsi néni, és olyan gyorsan vágódott elé, mintha egy titkos, barna boríték tartalmával programozták volna. A hangja mézesmázos volt, de a tekintete, az a bizonyos mindent látó Erzsi néni-tekintet, pengeélesen hasított. „Remélem, nem feledkeztél meg, amiről beszéltünk. Enci nagyon érzékeny lelkű, tudod. Nem szeretném, ha bármi is a tudomására jutna… főleg arról, hogy Erika milyen kedvesen segített neked a múltkor, vagy arról a bizonyos *kis meglepetésről*. A barna boríték is megvan, a tartalma is, csak szólok, hogy a házban minden mindennel összefügg. Meg hát a rezsit is rendezni kellene, ugye?”
Bálint arca elfehéredett, mint egy hirtelen áramszünetben meglepett szellem. A szavak, mint apró, mérgezett nyilak, találták el. Érezte, hogy Erzsi néni hálózata még a legsötétebb titkokat is képes a fényre hozni. A kosár, amit az öreg hölgy a kezében tartott, most hirtelen egy ítélethozó kalapácsnak tűnt. A levegőben egy alig hallható, de annál fenyegetőbb suttogás vibrált: a „tegnap esti titok” újabb rétegei kezdtek lehullani, és Dániel is érezte, hogy a boríték nem csak Bálintot, hanem az egész házat képes lesz felrobbantani.