Ohm törvénye a gangon

Dániel két gyors, határozott lépéssel közelebb lépett, és egyetlen tolvajszerű mozdulattal felmarkolta a kőlapról a hideg ezüst pendrive-ot meg a névtelen borítékot. A fém szokatlanul nehéz volt a tenyerében. Mielőtt Nóra ajtajára nézhetett volna, a szomszédos fordulóban megcsikordult a pislákoló fali lámpa alatti ajtó.
Dr. Bordás András lépett ki a gangra, csámpásan igazgatva vastag keretes szemüvegét. Az öreg mérnök rá sem pillantott Nóra zárva maradt ajtajára, egyenesen a vibráló elektromos dobozra, majd Dánielre szegezte szúrós tekintetét.
– R = U/I, Kelemen úr, ezt még az általam tanított gimnazisták is tudták – jegyezte meg fanyar éllel, miközben a pislákoló izzóra mutatott. – Ha az ellenállás csökken, az áramerősség elviselhetetlenné válik. Ugyanez történik az emberi idegrendszerrel is, amikor túl sok elhallgatást próbál egyetlen vezetékbe zsúfolni. Valami ki fog égni.
Dániel összerándult, és ösztönösen mélyebbre süllyesztette a kezét a zsebében. A folyosó félhomályos sarka felől halk léptek zaja hallatszott: Bálint állt a lépcsőfordulóban, gyanakvóan méregetve Dániel feszült testtartását. Ebben a pillanatban Dániel zsebében megszólalt a telefonja – egy ismeretlen számról érkező, sürgető rezgés formájában.