Névtelen üzenet a homályban

Bálint felemelt ökle a levegőben maradt, amint a lánc halk zörrenéssel feszült meg a túloldalon. A rendelő ajtaja mögött elcsendesedett a gyereksírás, de az orvosi szag fojtogató gőzként terjedt a kapualj nyirkos levegőjében. Bálint tehetetlenül hátralépett a kőlapokon; tudta, ha most erővel rátöri az ajtót a részeges dokira, az egész ház lerohan a földszintre. A lépcsőforduló felett Erzsi néni otthonkája villant meg, az öregasszony mereven fúrta tekintetét a földszinti ajtóba.
Bálint a zsebébe nyúlt, izzadt tenyere rátapadt a hűvös kijelzőre. Szabó nem tréfált: ha Balog Henrik este behajtja a kártyaadósságot, Erika és a gyerek lelepleződik Enci előtt. A biztonsági őr szíve a torkában dobogott, miközben felnézett a gang sötétülő korlátjára. Nem volt ennyi készpénze, de tisztában volt vele, kihez kell fordulnia, ha el akarja hallgattatni a zsaroló háziorvost.
Két emelettel feljebb Dániel a szobája homályában meredt a laptopja villódzó fényére. Épp a bejövő leveleit frissítette, amikor a kijelző tetején felugrott egy azonosítatlan számról érkező értesítés. „A tegnap esti döntésednek ára van. Ha nem fizetsz, a hatóságok még ma megkapják a bejelentést.” Dániel tüdeje összement, a levegő elakadt a torkán. A tegnapi éjszaka titka, amit eddig a szőnyeg alá próbált söpörni, most hurokként szorult a nyakára.
A folyosón nehéz léptek visszhangoztak. Dr. Balog Henrik méregdrága bőrcipője kopogott a kőlapokon, amint a lépcsőház felé vette az irányt. A házban eluralkodott a néma gyanakvás: minden félig nyitott ajtó mögött valaki a másikat figyelte.