Menekülés a korlát mellett

Dániel teljesen kinyitotta a lakása ajtaját, de nem a lépcsőház fojtogató füstje késztette lépésre, hanem a korlátnál álló árnyék mozgása. A szürke félhomályban Varga Nóra sziluettje rajzolódott ki. A nő láthatóan nem a kiégett szervizajtó körül vitatkozó Fekete Zoltánt vagy Bordás professzort figyelte, hanem szaporán szedte a levegőt, miközben az utca felől egy ismeretlen luxusautó tompa motorbőgése hallatszott el.
Nóra szorosan a kabátja alá rejtett egy vaskos, sötét bőrmappát. Amikor a saját telefonja halk csipogással felvillant a kezében, az arca csontfehérré vált, és gyors, szaggatott léptekkel indult el a lakása felé, tudomást sem véve a szomszédokról. A kulcscsomója élesen csördült a sötétben, mozdulataiból tiszta pánik áradt, ahogy kétségbeesetten próbált bejutni a zárba.
Lent a földszinti lépcsőfordulóban Marietta csendben suhant át a fal mellett, tudomást sem véve az anyja, Lívia és dr. Szabó közötti fojtott alkudozásról, ahol a hiányzó receptköteles tabletták ára forgott kockán. Dániel tekintete Nóra remegő kezére tapadt: a nő a küszöbön állva még egyszer visszanézett a folyosó sötétjébe, mintha a lenti autó sofőrje vagy maga a zsaroló követné a lépteit. A zsebében lapuló fenyegető üzenet és Nóra hajszolt menekülése egyetlen láthatatlan hálóvá kapcsolódott össze a füstös lépcsőházban.