Kényszerű osztozkodás a másodikon

Enci sarkon fordult, megelégelve Fekete úr tehetetlen kiabálását és Erzsi néni fojtott szidkozódását, majd határozott léptekkel felment a második emeletre. A folyosó félhomályában Varga Nóra éppen egy sárgás papírlapot próbált celluxszal rögzíteni a Miri Csemege információs táblájára. Nóra ujjai remegtek a félelemtől; a gázszag és az azonnali kilakoltatás híre teljesen megbénította.
– Kiadó a szoba – suttogta Nóra, megriadva Enci lépteitől. – Nem bírom egyedül a bérleti díjat, főleg ha most még kényszer-felújítást is ránk vernek.
Enci szeme felcsillant. A Bálinttól való szakítás óta a földszinti feszültség csak fokozta benne a vágyat, hogy végleg kiszakadjon a régi közegből.
– Kivásárlom a felét, azonnal költözöm – jelentette ki Enci éles, ellentmondást nem tűrő hangon.
Abban a pillanatban a lépcsőfordulóban felbukkant Réka, átázott kabátban, nehéz utazótáskáját maga után húzva. Nóra korábban már neki is ígéretet tett, de a pénzügyi szorongás elhomályosította a tervet. Nóra a két határozott nő között állva, ijedt pillantásokat vetve a gang felé, salamoni döntést hozott: mindkettőjüket beengedi, így megosztják a II. emeleti lakást. A kényszer szülte szövetség mögött azonban már az első perctől ott bujkált a felszín alatti bizalmatlanság és a titkok fojtogató hálója.