Hideg kalkuláció — új hang

Ricsi szavai még el sem ültek a lépcsőházban, amikor a negyedik emelet felől kimért, száraz léptek zaja törte meg a kapualjból felhallatszó szirénázást. Dr. Balog Henrik lépkedett lefelé a korlát mellett, élre vasalt sötétszürke öltönyében, ügyet sem vetve a szuterén felől szálló fojtogató szagra. A másodikon szorongó csoport mellett elhaladva egyetlen hűvös pillantást vetett Bálint zsebébe gyűrt borítékjára, de meg sem állt.
A földszinti hirdetőtáblánál Fekete Zoltán épp izgatottan próbálta kitölteni a hatósági kárbejelentőt, kezében a remegő golyóstollal. Balog pontosan mellé lépett, és halkan, megfellebbezhetetlen hangon megszólalt:
– Zoltán, a katasztrófavédelem jegyzőkönyve után nem tehet mást. A rendkívüli közgyűlésen meg kell triplázni a felújítási alapot. Az elektromos hálózat és a gázvezetékek azonnali korszerűsítése elkerülhetetlen.
– Háromszorosára? – hűlt el Fekete Zoltán, és ösztönösen a lépcső felé nézett, ahol Molnár Máté épp akkor lépett ki az ajtón a zajra. – A fiatalok a harmadikon... Mátéék már most sem bírják az elszálló hiteleket. Ha felemeljük a közös költséget, végleg összeroppannak.
– Akkor majd eladják – felelte Balog szárazon, vékony, fagyos mosollyal. – Vagy megtalálják azt a befektetőt, aki átvállalja a terheiket. Bízom benne, hogy a közös képviselő a ház jogi biztonságát helyezi előtérbe.
Máté a korlátnak feszülve hallgatta az ügyvéd szavait. A keze ökölbe szorult a fakkorláton: pontosan tudta, hogy ez a lépés elvenné az utolsó tartalékaikat is Biankával.