Hatósági zárlat a kapualjban

Bálint a falnak vetett háttal hallgatott, miközben a fertőtlenítőszagú sötétben szinte vágni lehetett a feszültséget. Dr. Szabó lihegése és Erika elfojtott sírása egyetlen fojtogató masszává olvadt össze. Mielőtt azonban Bálint válaszolhatott volna a doktor zsarolására, a folyosó felől éles, fémes kopogás hasított a csendbe. Nem egy türelmetlen szomszéd zörgetése volt ez, hanem hivatalos, kimért ütődések a szárnyas ajtó üvegén.
– Katasztrófavédelem és Építésügyi Hatóság! – dördült el egy idegen, határozott férfihang a kapualjban. – Fekete úr, azonnal nyissa ki a főkapcsoló helyiségét! Lakossági bejelentést kaptunk gázszivárgásról és közvetlen életveszélyről!
Dr. Szabó arca egyetlen pillanat alatt vált földszínűvé. Erika rémülten ölelte magához a babát a paraván mögött, alig merve levegőt venni. Ha a hatóság behatol a rendelőbe, az illegálisan ott bujkáló nő és a csecsemő jelenléte azonnal kitudódik, a készülő hatósági zárlat pedig mindannyiukat a szélnek ereszti.
A lépcsőházban Fekete Zoltán zseblámpájának fénysugara pásztázta a poros kövezetet. A közös képviselő keze reszketett, ahogy az egyenruhások elé lépett. A hatósági szakember szigora nem tűrt halasztást: ha a ház életveszélyes hálózatát nem állítják le, az épületet azonnal lakatlanná nyilvánítják. Bálint lassan rátette a kezét a rendelő kilincsére, tudva, hogy a hurok végleg megszorult.