Hálózati hurok a sötétben

Dániel gyors mozdulattal a mellkasához szorította a telefont, mintha a kijelző kék fénye elárulhatná a benne kavargó pánikot. A tegnap éjszakai adattörlés nem a vágyott szabadságot és a kiút lehetőségét hozta el, hanem egy fojtogató hurkot a nyakára. A kiégés szélén álló adatelemző órákig csiszolta a szkriptet, hogy nyom nélkül eltüntesse a cége adatbázisából a manipulált bejegyzéseket, de a névtelen SMS bebizonyította: valaki pontosan figyelemmel kísérte minden egyes billentyűleütését.
Lent a sötét lépcsőfordulóban Székely Ricsi megtorpant, amikor a zsebéből kicsúszó kocsikulcs fémje élesen végigcsattant a kőpadlón. A váratlan zajra dr. Balog Henrik azonnal visszahúzódott a tizedik lakás küszöbéről, és a zár kíméletlen kattanásával zárta ki a külvilágot. Ugyanekkor a szomszédos lépcsőfokokon Szabó Gábor bukkant fel; az autószerelő szokatlan, szinte túlzó szívélyességgel karolta át az idős Bordás professzort, óvatosan vezetve őt a sötétben, mintha görcsösen bizonyítani akarná figyelmességét.
Dániel hátrálni kezdett a korláttól a saját ajtója felé. Remegő hüvelykujjal gépelte be a rövid válaszüzenetet: „Mit akarsz?”, ám mielőtt rányomhatott volna a küldésre, a képernyő tetején felbukkant egy újabb értesítés, amely egy helyi hálózati IP-címet jelenített meg. A zsaroló nem egy távoli szerver mögül üzent. Valaki most is itt tartózkodott a lépcsőházban, és az áramszünet okozta káoszt használta fedezékül.