Füst és gitárzaj

Bálint és Enci még fel sem dolgozhatta Nóra menekülését, amikor a második emelet felől mély, gyomrot rázó vibráció indult meg a falakban. Radó Károly lakásából torzított gitárüvöltés csapott végig a lépcsőházon, ahogy a bukott rocker maximális hangerőre tekerte a Marshall erősítőit. A falcsatornákban futó, amúgy is a végsőkig terhelt vezetékek fojtott sercegéssel tiltakoztak: Bendegúz kriptobányái és a fellőtt feszültség képtelen szimbiózisa elért a kritikus ponthoz.
A következő másodpercben a földszinti főelosztó felől éles, vakító szikraeső világította meg a lépcsőfordulókat. Hatalmas csattanás rázta meg az épületet, majd a műanyag szigetelés fojtogató, égett szaga terjedt el a folyosókon. A fények egyetlen pillanat alatt aludtak ki, koromsötétbe borítva a Vászoly utca 6.-ot.
– Mi a fene folyik itt?! – ordította Dániel a második emeleti ajtóból kikavarodva, miközben a vak sötétben a korlátot tapogatta. Szabó Gábor riadt káromkodása elegyedett a folyosókon felcsattanó ajtók zajával. A vaksötétben léptek sűrűsödtek Karesz ajtója előtt: a lakók tehetetlen dühe percről percre nőtt. Enci szorosan Bálint karjába kapaszkodott, miközben a szuterén felől is ismeretlen, fenyegető neszezések szűrődtek fel.