Fény a lépcsőfokon

Balog Henrik megvető pillantással lépett át a lépcsőforduló korlátja felé, tudomást sem véve a földszint felől sűrűsödő gázszagról. Zsófia a kilences lakás küszöbén állva ijedten kiáltott rájuk, óva őket a nyílt láng használatától, majd azonnal elfújta a kezében tartott gyertyát. A sötétség újra rátelepedett a folyosóra, de a telefon halvány fénye megvilágított valamit a lépcsőfokok közötti résben.
Bianka lehajolt, és remegő kézzel kihúzott a korlát tövéből egy gyűrött, barna papírborítékot, amelyet tegnap este ejtett el valaki a kapualji zűrzavarban. A boríték sarkán egy kézzel írott név és egy elmosódott bélyegző állt, amely közvetlenül a ház felvásárlási megállapodásaira utalt. A tegnap esti titok hirtelen kézzelfoghatóvá vált a sötétben.
Máté átvette a küldeményt a lánytól, és ahogy átfutotta a rajta lévő bejegyzéseket, az arca elfehéredett. Balog egy pillanatra megtorpant a lefelé vezető lépcsőn. A mindig magabiztos ügyvéd tekintetében először villant meg a valódi félelem: a borítékban lévő iratok nemcsak a hitelcsapdát, hanem az ő saját, törvénytelen szerepét is leleplezhették.
„Azonnal adja azt ide, Máté” – sziszegte Balog, de a hangja már nem volt olyan szilárd, mint alig néhány perccel korábban. Máté azonban szorosan a mellkasához zárta a papírokat, miközben az alagsor felől fémes csattanás és a gázszivárgás éles sziszegése rázta meg a lépcsőházat.