Elszabadult iratok a lépcsőfordulóban

Dr. Balog Henrik vakon tapogatózott a korlát mentén, de a pánikszerű sietségben fennakadt Székely Ricsi felrángatott fagyasztóláda-kulcstartójában. A kényszerárverező ügyvéd megbillent, és elegáns bőrtáskája csattanva zuhant le a lépcsőforduló mélyére, szerteszét szórva a bizalmas végrehajtási iratokat a sötétben.
– Ki az a barom?! – üvöltött fel Ricsi, miközben az osztrák öblítők és csempészett kávék fojtogató illatát árasztó kabátjában majdnem átesett a földön kuporgó ügyvéden. – Karesz, azonnal gyere ki, vagy berúgom azt a tetves ajtót! A szuterénben kétszáz kiló hús kezd rothadni!
A másodikon ekkor pattant ki a szomszédos ajtó, ahonnan Dr. Bordás András bukkant elő egy szál remegő gyertyával.
– R egyenlő U per I! Hányszor mondtam már maguknak?! – dörögte a nyugdíjas mérnök a lépcsőházba. – Ha Nikola Tesla látná ezt a barbárságot, sírva kényszerítene mindenkit a háromhatvanas kenyér elfogyasztására!
A szitkozódás közepette Fekete Zoltán a gyertya derengésében próbálta feljegyezni a lehetséges elkövetőket, miközben Dániel a telefonja kijelzőjével rávilágított Balog padlón heverő papírjaira. A gang árnyékában pedig Bálint állt némán, akit az áramszünetnél jóval jobban hergelt, hogy Enci még a sötétben is zavartalanul pakolt a csajoknál.