Az alagsori fényszóró

A tűzoltók nehéz csizmáinak dobogása elhalt az utcán, s a kapu csattanása után visszatért a fojtogató sötétség. Csak a lakók zseblámpáinak és telefonjainak keskeny fénynyalábjai metszették át a lépcsőházban még mindig terjengő, fojtó füstöt. Fekete Zoltán remegő kézzel szorította magához a vörös pecsétes papírt, miközben az izzadságcsöppek végigfolytak a homlokán.
– Harminc nap… – nyögte ki a közös képviselő, de a hangja elakadt a kapualjban. – Rendkívüli közgyűlést kell összehívnom. Még holnap este! De honnan szedünk össze tízmilliókat egy azonnali hálózatcserére? Tönkremegyünk!
Dr. Balog Henrik lassan, kimérten lépkedett le az első emeleti fordulóból. Élre vasalt öltönyében, a megvillanó fényekben olyan volt, mint egy árnyékból kilépő ragadozó. Megállt a kétségbeesett Zoltán mellett, és halkan, jéghideg eleganciával szólalt meg:
– Nem kell pánikolni, Zoltán. Ha a társasház képtelen kigazdálkodni az összeget, van egy befektetői csoportom, amely szívesen átvállalja a kényszerfelújítást… természetesen az eladósodott lakások tulajdonjoga vagy egy méltányos vételár fejében.
A szuterén lépcsője felől hirtelen éles, fehér fény vakította el a társaságot. Székely Ricsi lépett elő a homályból egy akkumulátoros szerelőlámpával a kezében. A csomagtartó-kereskedő csibészes, mégis feszült tekintettel méregette az ügyvédet.
– Lassan a testtel, doktor úr! – vetette oda Ricsi, és egyenesen Balog arcába világított. – Mielőtt kiárusítaná a házat a saját embereinek, hátha megoldjuk mi magunk, okosban. Van a kocsiban pár tekercs ipari kábel meg néhány komolyabb biztosíték. Megoldjuk okosba', hatóság nélkül.
Bálint ekkor durván félrelökte a még mindig sziszegő Dr. Szabót, és egyenesen Balog mellkasának feszült. Szemeiben düh és paranoia izzott:
– Maga hívta rájuk a katasztrófavédelmet, igaz? Pontosan tudta, mi fog történni!
Balog arcán egyetlen izom sem rándult, csak egy gúnyos félmosoly jelent meg a száj szegletében.
– A gyanúsítgatás nem fizeti ki a számlákat, Bálint. Holnap este a közgyűlésen döntünk: vagy fizetnek, vagy eladják – mondta, majd halk léptekkel elindult a sötét folyosón a lakása felé.