Vászoly utca 6 · Péter Szikra
A zsarolás hálója
Dániel döbbenten meredt az idős asszonyra, akinek a szemei szinte szikráztak a titkok birtoklásának örömétől. Erzsi néni azonban még nem fejezte be. Még közelebb hajolt, lehelete gyógytea és fodormentás cukorka keverékét árasztotta, miközben hangját egészen halk, fojtott suttogássá fogta vissza.
– És ez még mind semmi, Dánielkám – folytatta az asszony, ujjal bökve meg a férfi karját. – Az igazi komédia csak ezután kezdődött. Tegnap éjjel ugyanis nemcsak a Bálintot láttam ólálkodni a sötétben. Hajnali kettő körül gyanús neszekre ébredtem a folyosóról. Szent meggyőződésem volt, hogy egy besurranó tolvaj matat a zárakkal, így azonnal tárcsáztam Toemai főtörzset, a körzeti rendőrünket.
Az idős könyvelő arcára ekkor gúnyos, diadalmas vigyor ült ki. Elmesélte, hogy feszült várakozás után a kukucskálón keresztül nem egy bilincsbe vert rablót látott, hanem magát a zavarodott Toemai főtörzsöt, amint sietősen, a zubbonyát igazgatva lép ki dr. Bordás András lakásából. Nem a folyosóról jött, hanem egyenesen a negyvenhat éves Etelka mellől, miközben a nyolcvanegy éves professzor odabent mélyen aludt. Az idős mérnök bizonyára éppen a háromhatvanas kenyérről vagy Nikolai Tesla váltóáramáról álmodott, mit sem sejtve a felesége éjszakai „komolyzenei” vendégéről.
– Gondolhatja, Dánielkám, hogy nem hívtam a kapitányságot – suttogta Erzsi néni, és cinkosan kacsintott. – De reggel a kukáknál már elkaptam Etelkát. Megmondtam neki kerek perec: vagy elintézi a rendőrével, hogy végre csend legyen a házban, és Toemai megbüntesse a folyosón éjjelente zajongó, futárkodó Mátét meg a többi tiszteletlen ficsúrt, vagy András úr fülébe jut, hogyan vigyáz a főtörzs a rendre, amíg ő alszik.
Dániel érezte, hogy a hideg futkos a hátán. A Vászoly utca 6. nem csupán egy omladozó, vékony falú társasház volt, hanem a zsarolások, a túlélési játszmák és az elfojtott drámák fojtogató mikrovilága. Ahogy Erzsi néni elégedett arcát nézte, a saját titkos, éjszakai döntése – a menekülés a kiégésből – egyszerre tűnt elkerülhetetlennek és félelmetesen törékenynek ebben a pókhálóban.
– És ez még mind semmi, Dánielkám – folytatta az asszony, ujjal bökve meg a férfi karját. – Az igazi komédia csak ezután kezdődött. Tegnap éjjel ugyanis nemcsak a Bálintot láttam ólálkodni a sötétben. Hajnali kettő körül gyanús neszekre ébredtem a folyosóról. Szent meggyőződésem volt, hogy egy besurranó tolvaj matat a zárakkal, így azonnal tárcsáztam Toemai főtörzset, a körzeti rendőrünket.
Az idős könyvelő arcára ekkor gúnyos, diadalmas vigyor ült ki. Elmesélte, hogy feszült várakozás után a kukucskálón keresztül nem egy bilincsbe vert rablót látott, hanem magát a zavarodott Toemai főtörzsöt, amint sietősen, a zubbonyát igazgatva lép ki dr. Bordás András lakásából. Nem a folyosóról jött, hanem egyenesen a negyvenhat éves Etelka mellől, miközben a nyolcvanegy éves professzor odabent mélyen aludt. Az idős mérnök bizonyára éppen a háromhatvanas kenyérről vagy Nikolai Tesla váltóáramáról álmodott, mit sem sejtve a felesége éjszakai „komolyzenei” vendégéről.
– Gondolhatja, Dánielkám, hogy nem hívtam a kapitányságot – suttogta Erzsi néni, és cinkosan kacsintott. – De reggel a kukáknál már elkaptam Etelkát. Megmondtam neki kerek perec: vagy elintézi a rendőrével, hogy végre csend legyen a házban, és Toemai megbüntesse a folyosón éjjelente zajongó, futárkodó Mátét meg a többi tiszteletlen ficsúrt, vagy András úr fülébe jut, hogyan vigyáz a főtörzs a rendre, amíg ő alszik.
Dániel érezte, hogy a hideg futkos a hátán. A Vászoly utca 6. nem csupán egy omladozó, vékony falú társasház volt, hanem a zsarolások, a túlélési játszmák és az elfojtott drámák fojtogató mikrovilága. Ahogy Erzsi néni elégedett arcát nézte, a saját titkos, éjszakai döntése – a menekülés a kiégésből – egyszerre tűnt elkerülhetetlennek és félelmetesen törékenynek ebben a pókhálóban.
Ebben a részben
Szereplők
- kelemen-daniel
- vincze-erzsebet-erzsi-neni
Helyszín
- Vászoly utca 6. - lépcsőház
Előző jelenet szereplői
- fekete-zoltan
- kelemen-daniel
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.