A vegyész és a pirulák

Dániel nem várta meg, amíg dr. Balog Henrik uzsorás mosolya végleg ráégett a lépcsőház falára. Használva a pillanatot, hogy Enci épp csípőre tett kézzel kérte számon Bálintot az Erika által küldött gyanús fotó miatt, szép lassan hátrálni kezdett a forduló felé.
Ekkor vágott át a feszült csoportosuláson Marietta. A vegyészszakos lány a táskáját szorítva érkezett vissza az óráról, és megállt az első emeleti pihenőn, ahol az édesanyja, Lívia épp a halálsápadt Bartha Zsófiát igyekezett „szakszerűen” konszolidálni.
– A csillagok állása és a hatósági ultimátum teljesen tönkretette az aurámat – nyögte Zsófia szorongatva a zsályafüstölőjét.
Lívia nem a csillagokban hitt. Marietta éles tekintete előtt zajlott le a jelenet: az ápolónőként dolgozó anyja egy gyors, rutinos mozdulattal csúsztatott Zsófia remegő tenyerébe egy levél receptköteles nyugtatót. Marietta pontosan ismerte a hatóanyagot és a doboz eredetét is. Tudta, hogy Lívia a pánikoló lakók feszültségét kihasználva terjeszti a rendelőből szerzett tablettákat – meggyőződése szerint csakis a lánya egyetemi tandíjának kiegészítésére.
Marietta szája keskeny csíkká szűkült, pillantása pedig összetalálkozott a menekülni próbáló Dánielével. Szavak nélkül is értették egymást: a házban a zsarolások és pirulák sűrűjében már senki sem volt teljesen ártatlan.