A sötétség robaja

Fekete Zoltán még bele sem fejezte a szabályzat újabb cikkelyének ecsetelésébe, amikor a mélyből, Karesz lakása felől tompa zúgás ütötte meg a fülüket. A hang egyre erősödött, mintha egy szörnyeteg ébredt volna fel a ház gyomrában, és ahogy Karesz a falat rázó Marshall erősítőinek tekerőit elfordította, melyeket gondatlanul Sipos Bendegúz kriptobányász hálózatára kötött, a Vászoly utca 6. elektromos rendszere feladta a harcot. Hatalmas szikra csapott ki a főelosztóból, éles, recsegő hang kíséretében, majd a lépcsőház az eddiginél is mélyebb, fojtogató sötétségbe borult.
A hirtelen, teljes áramszünet miatt a levegő megfagyott. Horváth Bianka ijedten felsikoltott, és Balog Henrik felé kapott, aki azonban mereven állt, tekintete – még a vaksötétben is érezhetően – végigpásztázta a pánikba esett arcokat. Fekete Zoltán zseblámpája is kialudt egy pillanatra, majd bizonytalanul villogni kezdett, de a képviselő még ekkor is a fegyelemre gondolt. „Mi ez a… felháborító zaj? És az áramot… ki kapcsolta le? Ez szabályszegés!” – morogta, hangjában a félelem és a kétségbeesett rendfenntartó szándék keveredett.
Alig néhány másodperc múlva azonban már nem a zaj vagy a sötétség volt a legfőbb probléma. Kelemen Dániel, akinek a monitoroktól elszokott szemei most a teljes sötétségben is fénylő dühöt tükröztek, elsőként tört ki a földszinti lakásából. „Elég volt ebből a részeges baromból!” – ordította, és máris Karesz lakása felé, a második emeletre indult. Utána Szabó Gábor lépett a lépcsőházba, kezében egy nehéz, franciakulccsal. „Ez megöli a házat! Az asszony szívbeteg!” – kiabálta, hangjában a félelem és a felgyülemlett frusztráció tört utat. Enci, Bálint párja is megjelent, az arcán aggodalommal vegyes harag. „Hát ez már tényleg mindennek a teteje!” – sziszegte, miközben a tömeg Karesz lakásának ajtajához gyűlt.
A lépcsőház megtelt fenyegető suttogással, majd egyre hangosabb, dühös morajlással. A lincshangulat tapinthatóvá vált a vaksötétben. Bálint, a sarokba szorulva, mintha a földbe akart volna süppedni. A barna boríték súlya a zsebében égetett, miközben a tegnap esti titok és a mostani káosz között őrlődött. Az új lakó pedig csak a fejét rázta, és fogalma sem volt, hogy ez a ház a normális élet vagy egy elszabadult pokol.