A ragadozó ajánlata — új hang

A katasztrófavédelmisek hűvös, hivatalos léptekkel megindultak lefelé a lépcsőn, maguk mögött hagyva a lépcsőfordulóban sűrűsödő, fojtogató feszültséget. A pecsétes papír ott feküdt Fekete Zoltán remegő kezében, mint egy halálos ítélet, amit képtelen volt felfogni.
Dr. Balog Henrik lassan kilépett az árnyékból. Elegáns, sötét gyapjúkabátja szinte elnyelte a sárgás zseblámpafényt, ahogy Bezeredi Melinda mellé lépett. A nő vállán finoman megnyugtatta a kezét – a gesztus látszólag védelmező volt, de a szorítás erejében ott lapult a kíméletlen birtoklási vágy. Melinda teste megfeszült a hirtelen közelségtől, a férfi ujjainak melegétől a vékony selyemblúzán át, de a kilátástalanság megbénította, így nem húzódott el.
– Nos, kedves szomszédok – szólalt meg Balog, hangja sima volt, mint a selyem, miközben végigsimított a nő felkarján. – Úgy tűnik, a hatóság sarokba szorította a házat. Nyilvánvaló, hogy a többségnek nincs több millió forintja azonnali felújításra. Én viszont hajlandó vagyok átvállalni a terheket... bizonyos tulajdonjogi rendezések fejében.
Bálint zsebében ekkor másodszor is felzizzent a telefon. A nadrágja vékony anyaga mögött a ritmikus rezgés szinte elviselhetetlenül hangosnak tűnt a döbbent csendben. Enci azonnal rászegezte a tekintetét, a gyanú éles szikrákká változott a szemében. Látta, ahogy párja görcsösen a zsebéhez kap, elfedve a kijelzőt, amelyen Erika neve villogott egy újabb üzenettel. Dr. Szabó András a háttérben sápadtan figyelte a jelenetet, tudva, hogy az ő adósságai miatt Balog bármelyik pillanatban megsemmisítheti.