A kék boríték ultimátuma

Ida kétségbeesett kiáltása után a kapualjból lassú, kimért léptek zaja verte fel a belső udvart. Dr. Balog Henrik ereszkedett le a lépcsőn, fekete bőrtáskáját glancolt cipőjéhez igazítva. A kényszerárverező ügyvéd arcán egyetlen izom sem rándult Ida zokogását hallva; tekintete céltudatosan a földszinti folyosón álló Szabó Gáborra szegeződött, aki izzadó tenyérrel szorította a korlátot.
– Az iskola környékét át kell fésülni! – vágta rá Ricsi, és már indult is a kapu felé, miközben Fekete Zoltán még mindig a közös költség elmaradásait hajtogatta a háttérben, de senki sem figyelt rá.
Balog ügyvéd hideg eleganciával lépett Gábor mellé, tudomást sem véve a szomszédok pánikjáról. Egy vaskos, kék borítékot csúsztatott ki a táskájából, és határozott mozdulattal a férfi mellkasának nyomta.
– A bank türelme lejárt, Gábor. Ha a jelzálogjog bejegyzése holnap reggelig nem tisztázódik, a tízes lakás árverési hirdetménye kikerül a kapura. Biankáék hitelszerződését is visszamondták, Máté hiába próbálja kimenteni a felújítást.
Gábor keze megremegett, az ügyvéd szavai súlyosabban nehezedtek rá, mint a lépcsőházat fojtogató gázszag. A harmadik emeleti fordulóban Máté sápadtan hallgatta a bejelentést. Balog nemcsak a tönkremenetel szélére sodorta a ház adósait, de a kialakult káoszt kihasználva azonnali, végzetes döntésre kényszerítette őket. Bálint dühösen vágott át a szomszédos átjárón, hogy megkezdje a kutatást Miri után, de a lakáshitel-csapda szorítása már elérte a tetőpontját.