A kapu előtt járó motor

Mielőtt Balog válaszolhatott volna Erzsi néni vádjaira, a kapualj nehéz tölgyfa ajtaja mögött csikorgó fékek hangja hasított a feszült csöndbe. Egy sötétített üvegű, külföldi rendszámos terepjáró állt meg a szűk utcában, a motorja halkan, fenyegetően durrogott az esti félhomályban.
A kapu résnyire nyílt, és Nóra surrant be rajta. Selyemsálját a szájához szorítva próbálta kizárni a lépcsőházban még mindig terjedő, fojtogató gázszagot, de amikor meglátta a kapualjban gyülekező tömeget, megtorpant. Arca szellemsápadt volt, ujjai görcsösen szorították a retiküljét, amelyből egy vastag, jelöletlen papírtasak csúszott ki félig.
– Zoltán ma is végigjárta a házat, de erről az újabb gyanús látogatóról persze senki nem beszél – sziszegte Bartha Zsófia a lépcsőkorlátnak támaszkodva, éles pillantást vetve a megriadt lányra.
Nóra nem válaszolt. Tekintete egyetlen másodpercre összeakadt a sarokba szorult Balog ügyvédéével – egy gyors, riadt villanás volt csupán, ami felett a többiek átsiklottak a gomolygó füstben. Nóra áttörte magát a felbolydult lakók között, és megállás nélkül sietett fel a második emeletre. A kapu előtt járó motor mély morajlása azonban ott maradt velük, újabb láthatatlan hurkot fonva a ház lakóinak nyaka köré.