A hatóság árnyéka a lépcsőházban

Dr. Balog cipőjének ritmikus kopogása távolodni kezdett a második emeleti folyosón, ám a lépcsőfordulóban váratlanul megtorpant. A kapualj felől határozott, idegen léptek zaja verte fel a lépcsőház feszült csendjét. Fekete Zoltán, a közös képviselő kísért fel két sárga láthatósági mellényes, sötét iratmapát szorító hivatalnokot.
– Nem tehetek róla, uraim, a szuterén felőli gázszag ideiglenes gond, a Miri Csemege környékén pedig minden szabályos – magyarázkodott izzadó homlokát törölgetve Fekete úr, de a Katasztrófavédelem ellenőre kíméletlenül félbeszakította.
– A hálózat állapota és a pincei szakasz közvetlen életveszélyt jelent. Vagy azonnal kiírják a kényszerfelújítást, és beszedik a lakóktól a többmilliós rendkívüli alapot, vagy két napon belül lakatlanná nyilvánítjuk az épületet, és megkezdődik a kilakoltatás.
Balog Henrik arca egyetlen rezdüléssel sem árulta el belső elégedettségét, de a szemében hűvös diadal villant. A csillagászati összegű kényszerfelújítás végleg elvágja a csőd szélén tántorgó lakók torkát, és tálcán kínálja fel az ingatlanokat a felvásárlóinak.
Dániel a résnyire nyitott ajtó mögött állva hallgatta a folyosói ítéletet. Zsebében az újabb rezgésre a kijelző piros számai kíméletlenül lejjebb pörögtek: a fizikai és a digitális hurok egyszerre szorult rá.