A gang néma fültanúja

A sárga kordonok mögött kavargó káoszt egy újabb, még fület hasítóbb sikoly vágta ketté. Ida rontott ki a kapualjba, arcán a teljes kétségbeeséssel: Miri nem jött haza a délutáni tiktokolásból, és a telefonja is csak a rideg hangpostát adta. A katasztrófavédők által generált pánik azonnal új irányt vett, a lakók pillanatok alatt elfelejtették a pincében rekedt illegális áthidalásokat és Székely Ricsi csomagtartóból mentett prémium öblítőit. Fekete Zoltán azonnal előrántotta a lakói névjegyzéket, hogy katonás rendben szervezze meg a kutatóexpedíciót, de a hangzavarban senki sem figyelt a parancsaira.
A sarokban álló ex-légiós dühösen, de sokatmondóan hallgatott. Pontosan tudta, hol van a kislány – látta, amikor a sötétedés előtt besurrant a hátsó lépcsőház eldugott szegletébe –, de esze ágában sem volt megkönnyíteni a hatóságok dolgát, főleg nem azután, hogy az egyenruhások ellepték a házat.
Kerekes Lívia sápadtan szorította magához a táskáját, amelyben épp egy újabb adag, a terhességi hír miatt pánikoló Bálintnak szánt feszültségoldó lapult. Ha a rendőrség is kiszáll a gyerek miatt, az ő csendes, pult alatti drogériájának is befellegzett. Eközben a kis Miri a porlepte fali fülke mélyén gubbasztott, ahová a kiürítési ricsaj elől menekült, és tágra nyílt szemmel hallgatta a vékony falakon átbeszűrődő, korántsem gyerekfülnek való suttogást a pincében hagyott titkokról.