A főkapcsoló pattogása

Dániel még fel sem dolgozta a kapkodó léptek zaját, amikor a folyosó fala mögül tompa, éles pattanás rázta meg a házat. A mennyezeti lámpa szikrázva pislákolt egyet, majd a másodikon azonnal kialudt az összes fény. Egyetlen másodperc alatt borult sötétségbe a teljes lépcsőház, s a hirtelen csendet a földszinti kapcsolószekrény felől felszálló égett műanyagszag törte meg.
Bálint a sötétben megtorpant a lépcsőfordulóban, és zihálva szorult a vaskorlátnak. A falakból éles, fémes zümmögés hallatszott, mintha a túlterhelt fővezeték adta volna fel a harcot a házban.
– Megint kilőtte valami a főbiztosítékot! – csattant fel Kovács Tibor rekedt, elégedetlen hangja az első emeletről, miközben egy sárgás fényű zseblámpa csóvája pásztázni kezdte a korlátot. – Hónapok óta mondom a Feketének, hogy ez az öreg hálózat nem bír el ennyi terhelést!
Dániel óvatosan kinyitotta a lakása ajtaját, a telefonja kijelzőjének kék fénytörését maga előtt tartva. A folyosón Bálint riadt arca villant fel a szűk fénysugárban. Odalentről már hallatszott a kapualjban rekedt lakók türelmetlen morajlása, de a sötétbe borult lépcsőházban a tegnapi titok és az ismeretlen zsaroló üzenetének súlya csak még fojtogatóbbá vált.