A fekete autó árnyéka — új hang

Gábor lassan engedte el a zenész bőrdzsakiját, ahogy a kiégett hálózati dobozból áradó fojtogató műanyagszag megtelt a folyosón. Karesz riadtan hátrált be a sötét lakásába, majd magára rántotta a vastag tölgyfa ajtót. A lépcsőház fojtogató csendjét hirtelen az utcáról bekúszó mély, egyenletes motorbőgés törte meg: egy sötétített üveges, külföldi rendszámú fekete Mercedes lassított le a kapu előtt.
Enci kékes fénysugara az ablakon át az udvarra tévedt, ahol a luxusautó hátsó ajtója halk kattanással nyílt ki. Nóra lépett ki a járműből, zaklatottan igazítva meg méregdrága selyemsálját. A kocsi azonnal elhúzott, csikorgó gumikkal hagyva maga mögött a sötét Vászoly utcát. Nóra feszült, kapkodó léptekkel sietett fel a másodiki lépcsőfokokon, szorosan magához ölelve az elegáns, keményfedeles bőr táskáját.
– Minden rendben, Nóra? – kérdezte Dániel szaggatottan, miközben a nő átpréselte magát a folyosón gyülekező, füstszagú lakók között.
Nóra elrántotta a vállát, mintha a puszta érintéstől is megriadna. Kézitáskájából egy aranyszínű, monogramos öngyújtó csúszott a kövezetre, de szinte észre sem véve hajolt le érte, majd remegő kézzel gyömöszölte vissza a zsebébe. Tekintetében gyanakvás és szorongás bujkált, ahogy végigmérte a sötétben sziluettként álló szomszédokat.
– Semmi közötök hozzá – sziszegte halkan, majd a kulcsával bajlódva, kapkodva nyitotta ki a saját ajtaját. A földszint felől Ricsi halk füttyentése hallatszott, aki a csomagtartójából próbált kimenteni néhány csomag csempészett kávét Marika néni kisboltjához, mielőtt a hatóság emberei megjelennének a biztosítékok miatt. Nóra becsapta maga mögött az ajtót, de a retesz kattanása után is hallatszott, ahogy odabent zaklatottan járkál a sötétben.