A falak logikája

Fekete Zoltán ujjai görcsösen szorultak a katasztrófavédelem hivatalos jegyzőkönyvére, miközben a lépcsőházat elöntötte a fojtogató csend. Bordás professzor iménti, kíméletlen fizikai levezetése megfosztotta a hatóságot a gyors lezárás lehetőségétől, de a sárga mellényes ellenőrök nem tágítottak: a szuterén tápvezetékének azonnali átvizsgálását követelték.
Az alsó fordulóban álló Székely Ricsi arca felvette a mészfehér színt. A szuterén kettes lakás bérlője jól tudta, hogy ha az ellenőrök lemennek a pincébe, a csomagtartókból felhordott csempészáru és az illegális gázátkötés azonnal lelepleződik. Ricsi kétségbeesetten Balog Henrikre pillantott, segítségért folyamodva, ám az ügyvéd tekintetében már a pánik hideg méregszere tanyázott. Balog vesztésre állt: Dániel kisiklott a kezei közül, a kényszerárverési tervét pedig nyers tudományos tényekkel zúzta szét az idős professzor.
A korlát fölé hajolva Marietta éles szemmel figyelte a dráma minden rezdülését. A fiatal vegyészhallgató azonnal átlátta a mintázatot: Dr. Szabó és Balog cserbenhagyásos alkuját, valamint az anyja, Lívia felől szivárgó nyugtatók útját. A ház ritka, intelligens pillanatai közé tartozott ez a másodperc, amikor a logikus gondolkodás felülkerekedett az elfojtott rettegésen. Marietta tudta, ha a katasztrófavédelem lezárja a pincét, a szuterén elhallgatott titkai is a felszínre törnek.
– A pincekulcs Fekete úrnál van – mondta ki halkan Marietta, hangjában határozott, szinte mérnöki pontossággal, megszakítva a bénult hallgatást. – De ha lemennek, a gázórát is nézzék meg. Ne csak a vezetékeket.
Dr. Balog megszeppenve hátrált egy lépést a korláttól, miközben Ricsi torkán akadt a levegő. A döntés megszületett, az időnyomás pedig mindenkit a szakadék szélére sodort.