A boríték árnyéka a sötétben

Karesz lakásának sötétjéből Miri nevét harsogta Enci, hangja kétségbeesett sikolyként hasította át az égett műanyag szagát. Máté botorkált utána, a felborult bútorok és a szikrázó vezetékek között keresve valami épséget. A lincshangulat elmosta a magánszféra határait, a falak sem óvtak már semmit. Kint a folyosón a pánik tapintható volt, sűrűn gomolygott a levegőben a füsttel és az egyre erősödő szirénákkal.
Dániel a mobilja súlyát érezte zsebében, a tegnap esti titok terhe alatt roskadozva. A „A döntésed nem maradt észrevétlen” üzenet szavai lüktettek a halántékában, mintha a ház minden zuga az ő félelmét visszhangozná. Székely Ricsi, aki a lépcsőház falának támaszkodott, szorongva figyelte a vádaskodó tömeget. Az általa csempészett áruk, a csomagtartóban rejlő titkos készlet most mind nagyobb veszélyben forgott, mint valaha. Egy rossz mozdulat, egy félresikerült szó, és mindennek vége lehet.
Dr. Balog Henrik hideg nyugalommal figyelte az eseményeket az ajtó rése mögül. A tömeg félelme és dühös energiája valóságos erőként áramlott a házban, és bár a káosz nyugtalanította, a lehetőségeket fürkészte benne. Eközben Bálint, aki éppen Karesz lakásába indult volna, hogy segítsen Mirire találni, hirtelen egy árnyékból kibúvó alakra lett figyelmes a lépcsőfordulóban. Vincze Erzsébet, Erzsi néni, megállította őt.
Arca kemény volt, hangja pedig, bár halk, metsző élességgel hasított Bálint fülébe a dörömbölés és a távoli riasztók zajában. „A boríték. Még mindig a kezemben van,” kezdte Erzsi néni, tekintete fenyegetően Bálintéba fúródva. „Vagy fizetsz, vagy megteszed, amit kértem, különben Enci megtudja az Erika és a gyerek körüli teljes igazságot. Márpedig ez a ház, kisfiam, minden mindennel összefügg.” A barna boríték súlya, melyre Erzsi néni utalt, most szinte fizikailag nyomta Bálint mellkasát.
Bálint sápadtan kapkodta a levegőt, a hirtelen, személyes fenyegetés még a lincshangulatnál is égetőbbnek tűnt. A tekintete gyorsan ingadozott Erzsi néni arca és Karesz lakásának nyitott ajtaja között. Miri eltűnése és a ház összeomló rendje már önmagában is épp elég volt, de Erzsi néni szavai most egy olyan szakadék szélére sodorták, ahonnan nem volt menekvés. A hatósági sziréna hangja egyre közeledett, mintha a külső világ is bekapcsolódna a ház belső, rothadó titkainak felfedésébe.