XLII/1. A lakkozott doboz rejtélye — Óvatos léptek a folyosón

Az Intercontinental Express kerekei egyenletes ritmusban kattogtak, ahogy a szerelvény maga mögött hagyta Auberoche csillogó peronját, s újra beleszáguldott a sötét éjszakába. Laurent kalauz megkönnyebbülten igazította meg az egyenruháján a rézgombokat, még mindig a nemrég lezárult kémiai incidens hatása alatt.
– Monsieur Vaneau, be kell vallanom, az Ön szakértelme ismét megmentette a kocsi nyugalmát – jegyezte meg Laurent, miközben árgus szemekkel figyelte a folyosóra lépő új utasokat. – Bár őszintén remélem, a jövőben az utasaink orvosság gyanánt megelégszenek egy csésze kamillateával a kénsav helyett.
– Az emberi találékonyság határtalan, Laurent – válaszolta Émile Vaneau, miközben elegáns tartással a fémkorlátnak támaszkodott. – Különösen akkor, ha valaki kulcs híján kénytelen sajátos párbeszédet folytatni a zárral.
Ebben a pillanatban a fekete kalapos úr állt meg előttük a szűk folyosón. Szorosan a mellkasához ölelte a feltűnően könnyű, sötétre lakkozott fadobozt. Bár a tárgy méretéhez képest szinte súlytalannak látszott, a férfi olyan görcsös óvatossággal tartotta, mintha a világ legtörékenyebb kincsét hordozná.
– Elnézést, uraim – szólalt meg a jövevény fojtott, ideges hangon, miközben gyanakvó pillantást vetett a szomszédos fülkék ajtajára. – Ez a folyosó valóban a VIP hálókocsikhoz tartozik? Vagy tévedésből a poggyászkocsi kaotikus forgatagába keveredtem?
– A legelőkelőbb osztályon jár, uram – felelte Laurent szolgálatkészen, büszkén kihúzva magát. – S garantálhatom, hogy a levegő most már teljesen tiszta.
– Nagyszerű – suttogta a fekete kalapos utas. Ekkor azonban a karja közt lévő doboz belsejéből egy apró, fémes koppanás hallatszott, mintha valami elmozdult volna benne. A férfi riadtan megköszörülte a torkát, és szorosabban magához vonta a dobozt. – A hatos fülkét keresem. Nagyon kényes, különleges küldeményt szállítok.
Vaneau száraz mosollyal mérte végig a férfi feszült mozdulatait:
– Bármilyen kényes is a szállítmány, bízom benne, hogy legalább a fizika megszokott szabályainak engedelmeskedik. Elvégre a túlzottan könnyű dobozok néha meglepően nehéz kérdéseket hagynak maguk után.
A férfi meglepetten felvonta a szemöldökét, de nem válaszolt. Sietős léptekkel megindult a folyosó vége felé, miközben a vonatszerelvény száguldott tovább Lainville állomása felé.