99/7. A vaníliás táska titka — Éjszakai zakatolás Rocourt felé

A vanília édeskés aromája még hosszan lebegett a hálókocsi szűk folyosójának levegőjében, miközben az új utas gyorsan bezárkózott a hatos fülkébe. Laurent kalauz értetlenül csóválta a fejét, majd zsebéből előhúzta azt a keskeny acélhengert, amely korábban a kottatartó mögüli rekeszből esett ki.
– Monsieur Vaneau, ön szerint ez az acélhenger és a fűszeres úr sárgaréz táskája összefügghet? – kérdezte a kalauz halkan. – Mert ha a vanília illata a szabotázs újabb álcája, a vasúttársaság kénytelen lesz betiltani a cukrászati termékek szállítását.
– Ez meglehetősen drasztikus lépés lenne a süteménykedvelők számára, Laurent – válaszolta Vaneau kényelmesen, miközben átvette és a lámpa fénye felé tartotta a fém hengert. – A henger felületén lévő apró hornyok nem illatszeres üvegcséhez valók. Sokkal inkább egy finommechanikai szerkezet reteszéhez.
A szomszédos fülke ajtója ekkor halk nyikorgással résnyire kinyílt, és a fiatal, sűrű fátylat viselő hölgy lépett ki a folyosóra. Szorongva pillantott a hatos fülke iránya felé, ujjai görcsösen kulcsolódtak kis retiküljére.
– Elnézést… – suttogta riadtan a fátyol mögül. – Önök is érezték azt a tömény vaníliaillatot? Ugye nem a kottatartó bocsátja ki? Én úgy tudtam, ott csak kották lehetnek!
– Nyugodjon meg, mademoiselle – fordult felé Vaneau lágy, megnyugtató hangon. – A papír ritkán vaníliaillatú, kivéve, ha feledékeny cukrászok írnak rá szerelmes leveleket. Ez a henger pedig teljesen szagtalan. De ha megengedi a kérdést: miért rémiszti meg önt ennyire egy ártalmatlan fűszer?
– Mert aki azt a táskát hozta… – pillantott körbe a hölgy feszülten – …nem fűszerkereskedő. Varelmont-ban láttam őt a peron árnyékában, mielőtt a nyomozók elvitték volna a szürke köpenyes utast. Ők ketten beszéltek!
Laurent elhűlve nézett a detektívre.
– Monsieur Vaneau! Ez azt jelenti, hogy a szabotázsnak még nincs vége?
– A szabotázs, kedves Laurent, olyan, mint a rossz színdarab – jegyezte meg Émile Vaneau száraz félmosollyal. – Amíg a közönség figyel, a szereplők egymás után lépnek színpadra. Rocourt állomásig még van időnk tisztázni a szereposztást.