70/10. A doboz titka — Begördülés Miremont peronjára

A fékek éles csikorgása elfojtotta a sötét köpenyes utas erőtlen tiltakozását. A szerelvény meglódult, a folyosó rézlámpái megremegtek, s az Intercontinental Express lassan megállt Miremont peronján.
– A félrevezetés meglehetősen szellemes volt, uram – jegyezte meg Vaneau könnyedén. – Azt hitette el a társasággal, hogy a retesz puszta makacsságból akadt meg, s ezért folyamodott fémfűrészhez. Ám a pántok tövében lapuló apró, sértetlen viasznyom elárulta: a zárat szándékosan rögzítették belülről. Maga nem kinyitni akarta a dobozt, hanem tönkretenni a szerkezetet, mielőtt bárki rájönne, hogy a Varelmont-ban elcserélt hamisítványt…
A hálókocsi ajtaja lendületesen kitárult. A peronról két egyenruhás lépett a fülkék elé, élükön a miremont-i rendőrbiztossal.
– A törvény nevében letartóztatom! – dörögte a tiszt, s a megdermedt utas csuklóján azonnal kattant az acélbilincs.
– …próbálja megfosztani a titkaitól – fejezte be Vaneau a mondatot elegáns pontossággal.
A hatóság elvezette a tiltakozó utast. Laurent kalauz elégedetten törölte meg a homlokát, míg a peronról új utazók léptek a kocsiba. Egy vékony, szürke kabátos úr haladt el mellettük, aki meglepő óvatossággal rejtett el egy apró, sárgaréz kulcsot a mellényzsebében. Vaneau tekintete egy pillanatra megállapodott rajta.
Az ajtók csattantak, s a vonat elindult Saint-Cyr felé.