Véget nem érő történet

Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak

407/6. A hamis jelzés — A zsebóra leleplezése

„De ez nonszensz!” – kiáltotta a sötétkék kabátos úr, akinek homlokán már nem csupán izzadságcseppek, hanem apró erek is lüktettek. „Én csupán sürgős üzeneteket igyekeztem elküldeni! Maga téved, Monsieur Vaneau!”
„Lehetséges, uram,” – felelte Vaneau, hangjában a legcsekélyebb ingadozás nélkül. – „A tévedés emberi dolog. Bár jelen esetben a tévedésnek meglehetősen mechanikus jellege volt. Gondolok itt arra a sárgaréz rugóra, amelyet Laurent kalauz úr lelt meg. Az a rugó, ugyebár, egy apró, csilingelő szerkezet része, amelynek feladata az volt, hogy egy hamis jelzést adjon le a vonaton kívül várakozóknak. Egy jelzést, amely azt sugallja, hogy bizonyos csomagok, melyek – ha jól tudom – egy fiatal hölgy karkötőjével is összefüggésben álltak, már célba értek, holott még úton vannak.”
Laurent kalauz büszkén megveregette a mellzsebét, ahol a rugó rejtőzött. A sötét köpenyes utas arcán a remény halvány mosollyá szelídült, mintha a magyarázat épp a várt forgatókönyvet erősítené meg. A helyi nyomozók egyre értetlenül néztek hol Vaneau-ra, hol a borítékos úrra.
Monsieur Vaneau ekkor elővette régi ezüst zsebóráját. Egy pillanatig nézte a számlapot, mintha azon olvasná le az igazság rejtélyes fordulatait. – „Pontosan négy perc múlva Bellac állomásra érkezünk,” – mondta nyugodtan. – „És a hamis jelzés célja, uraim, nem más volt, mint…”
E pillanatban az Intercontinental Express hatalmasat fékezett. Poharak csörrentek a büfékocsiban, a folyosón libbenő függönyök meglódultak. A szerelvény lassan, sziszegve begördült a Bellac állomás peronja mellé. Az ajtók kinyíltak, és két újabb, morcos tekintetű helyi nyomozó lépett be a kocsiba.
A vezetőjük egyenesen a sötétkék kabátos úrhoz lépett. – „Letartóztatom Önt a törvény nevében, az utasok megtévesztésének, valamint hamisított üzenetek terjesztésének ügyében.”
„…az utasok megzavarása és a valódi célpont leplezése,” – fejezte be Vaneau, mintha az iménti fékezés csupán szünet lett volna a mondatában. – „Egy meglehetősen elterjedt tréfa, ha megengedi a kifejezést.”
A sötétkék kabátos urat, aki még mindig hebegve próbált szabadkozni, elvezették. Néhány utas leszállt, mások felszálltak. Egy fiatal hölgy, kezében egy ciripelő kosárral, gyanakodva nézett Vaneau felé. Monsieur Vaneau csak figyelte, ahogy az ajtók csukódnak, és a vonat elindul a következő állomás felé, magával víve az új rejtélyek első suttogását.
Ebben a részben

Szereplők

  • a-sotet-kopenyes-utas
  • fiatal-holgy-ciripelo-kosarral
  • helyi-nyomozok
  • laurent-kalauz
  • monsieur-emile-vaneau
  • uriember-sok-lepecsetelt-boritekka

Helyszín

  • 4-es-fulke
  • 4-es-fulke-elotere
  • a-vonat
  • bellac-allomas

Előző jelenet szereplői

  • a-sotet-kopenyes-utas
  • helyi-nyomozok
  • laurent-kalauz
  • monsieur-emile-vaneau
  • uriember-sok-lepecsetelt-boritekka

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.