396/5. A gátszerkezet rejtélye — Finommechanikai szembesítés

A zaklatott utas ujjai megremegtek a kinyílt táska szélén, megpróbálva visszagyűrni a kilátszó fogaskerekeket a porréteg alá.
– Ez csak… egy órásmesteri mintadarab! – hebegte rákvörös arccal. – Semmi törvénybe ütköző!
Monsieur Vaneau finom mozdulattal lépett közelebb, s a zsebéből előhúzott apró facsipesszel nyúlt a táska belső rekeszébe.
– Valóban méltányolandó a finommechanikai precizitás – jegyezte meg elgondolkodva –, különösen a sárgaréz gátszerkezet finomhangolása. Az viszont kevéssé elegáns, hogy a szerkezetből adagolt kénes por a fékrendszer vákuumcsövéhez jutva szándékosan lassítja a kerekeket.
– A fékrendszerhez? – képedt el Laurent kalauz, s zavarában a sapkáját kotorászta. – Ezért ingadozik a kazán nyomásmérője?
– Pontosan – bólintott Vaneau száraz derűvel. – Ön nem felrobbantani akarta a vonatot, uram. Csupán gondoskodott róla, hogy a szerelvény pontosan négy perccel lassabban érjen a következő állomásra. Így a csatlakozó szerelvény még a peronon várja önre, mielőtt a hiányzó borítékok hiánya feltűnne.
A leveleket szorongató úriember döbbenten meredt a zaklatott utasra.
– Zseniális elgondolás – fűzte hozzá Vaneau –, ám a mechanika sajnos túlságosan zajos egy hálókocsi folyosóján.