364/5. Az óramű és a kalapdoboz titka — Chantelle állomás

Vaneau felegyenesedett, tekintete élesen átsiklott a hatos fülkén.
– Valóban, a kalapdoboz. A rézlemezt nem a bőrönd tartotta zárva, hanem a szomszédos fülkéből átvezetett, finom, alig látható huzal. A huzalt pedig az ottani kalapdoboz fedelének belső mechanizmusa feszítette. Egy egyszerű, de zseniális trükk a súly elrejtésére.
Laurent kalauz lélegzete is elakadt.
– De mi... ki? És miért? A súly?
– A súly, Laurent, a súly. A sötét köpenyes utas úrnak igaza volt. A bőrönd, ahogy feltűnően könnyedén mozgott, arra utalt, hogy üres, vagy legalábbis közel üres. A valódi tartalom, a nehéz óraművet nem a bőrönd rejtette. – Vaneau ekkor lassan, kimért mozdulattal elővette zsebóráját. Kinyitotta, és egy pillanatig elmerülten nézte a billegő szerkezetet. – Pontosan hét perc múlva Chantelle állomásra érkezünk.
A fiatal fátyolos hölgy remegve szorította zsebkendőjét.
– Ez... ez azt jelenti, hogy a zajt... a doboz...
– Pontosan – bólintott Vaneau. – A rézlemezt a bőrönd tetején egy hajszálvékony szál rögzítette, mely a szellőzőrácson keresztül vezetett a szomszédos fülkébe. Amikor a kalapdoboz fedelét elejtették, az elszakította a szálat, felszabadítva a rézlemezt, ami ezután egy apró rugós mechanizmust oldott ki a bőröndben. Ez a mechanizmus egy hangszert imitált, amellyel az utasok figyelmét akarták elterelni. A valódi, súlyos poggyász, a rejtélyes óramű, valójában a kalapdoboz *alá* volt rejtve, amivel a hölgy utazott.
A sötét köpenyes utas szeme elkerekedett.
– Akkor... a fiatal fátyolos hölgy?
– Ó, dehogy! – Vaneau pillantása a folyosón tétlenül ácsorgó fiatal fátyolos hölgy mögé vándorolt, aki egyre sápadtabban bámult maga elé. – A kalapdoboz *gazdája* volt az, aki szándékosan ejtette el a fedelét, hogy a zajjal elfedje a *másik* csomag áthelyezését. A valódi elkövető...
Ekkor a vonat hirtelen rándult egyet, poharak csörrentek a kocsikban. A szerelvény lassan, fékezve begördült a peron mellé. Az ajtók halk szisszenéssel nyíltak ki. A peronon már várakoztak a helyi nyomozók. Egy magas, szigorú tekintetű férfi lépett be a fülke előterébe, körbenézett, majd egyenesen a sötét köpenyes utashoz fordult.
– Letartóztatom Önt a törvény nevében, a Saint-Mireux-ből eltűnt értékes óramű ügyében!
Vaneau higgadtan biccentett.
– ... a sötét köpenyes utas, aki ezt a bonyolult színjátékot rendezte, hogy gyanút tereljen egy ártatlan bőröndre, miközben a valódi zsákmány a kalapdoboz álcája alatt rejtőzött.
A sötét köpenyes utasot elvezették, miközben az utasok egy része leszállt Chantelle peronján. Néhányan újak szálltak fel, köztük egy fiatal férfi, aki gondosan egyensúlyozott egy hatalmas, fedeles madárkalitkát. Vaneau csak figyelte, ahogy az ajtók becsukódtak, és a vonat ismét elindult, a következő állomás felé robogva.