346/2. Az antik térkép – Egy ígéret súlya

Monsieur Vaneau lassan elfordította a fejét az ablakból, és az úriemberre emelte tekintetét. Egy pillanatig, mintha csak az elsuhanó fák adta ritmusra várna, nem szólt semmit.
„A térképek különös dolog, nemde?” – szólalt meg végül, hangja nyugodt volt, mint mindig. „Vannak, akik csupán útvonalat látnak bennük, mások elveszett kincseket. És vannak, akik csak a papírt.”
Az új utas, akinek neve még ismeretlen volt, kissé elmosolyodott. „Ó, Monsieur Vaneau, látom, maga is a mélységek embere. Ez a térkép… nos, ez nem csupán egy darab pergamen. Ez egy ígéret. Egy elfeledett útvonalhoz, ha érti, mire célzok.” Kényelmetlenül megigazította a térképet, mintha az túl sokat árulna el, ha nem tartaná feszesen.
„Az ígéretek gyakran súlyosabbak, mint a valóság, különösen, ha antik nyomtatványokról van szó,” felelte Vaneau. „Mi az, amit ígér Önnek ez a különleges darab? Nincs rajta véletlenül egy pöttyös vonal, ami egy titokzatos X-hez vezet?” – kérdezte, halvány mosollyal, a szeme szinte szikrát szórt a száraz humortól.
Az úriember egy pillanatra megtorpant. „Nem, dehogy! Semmi X! Inkább… egy új kezdet, ha úgy tetszik. Egy lehetőség, amit a modern térképek már rég elfelejtettek.” A hangja egyre lelkesebbé vált, szinte már túlságosan is.
Vaneau bólintott. „A modern térképeknek megvan az a rossz szokásuk, hogy csak azt mutatják, ami van. Az antik darabok viszont… azok sokkal fantáziadúsabbak. Szívesen elmesélné, mi a fantáziadús ezen a példányon?”
Az utas, mintha csak erre a felkérésre várt volna, már nyitotta is a száját, hogy válaszoljon, amikor a vonat hirtelen egy hosszú, búgó hangot adott ki. Az Intercontinental Express, mintegy figyelmeztetésül, vagy épp üdvözlésül, jelezte közeledését egy újabb, ismeretlen állomás felé. A fülke ablakán keresztül beáramló, kissé hűvös menetszél egy pillanatra megborzolta Vaneau ősz haját, és vele együtt elvitte az úriember válaszának első szótagját is.
Vaneau csak békésen figyelte az úriember arcát, ahogy az elmosódott táj tükröződött a szemében. Érezte, hogy a térkép körül lengő titok nem is olyan réginek mondható, mint amilyennek mutatni próbálja magát. A dallam folytatódott.