Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
309/6. A folyosói csapda — Kék nyomok a sötét szöveten
A folyosó szűkös félhomályában a könyvhalmokkal utazó nő dühösen szorította magához a vaskos enciklopédiát, mintha azzal akarná visszaverni a láthatatlan, jázminillatú fenyegetést.
– Ha ez a parfümös gazfickó tönkreteszi a bőrkötéses kiadásomat, személyesen jelentem fel a vasúttársaság igazgatóságán! – csattant fel az asszony.
– Megértem az aggodalmát – jegyezte meg Monsieur Vaneau szárazon. – Bár a jázmin köztudottan nyugtató hatású, úgy tűnik, ezen a szerelvényen épp az ellenkezőjét váltja ki az utasokból.
– Elég a tréfából, Vaneau! – dörögte az avermesi rendőrnyomozó, miközben gyanakvóan méregette a fülke előtt állókat. – Laurent, maga szerint ki járt utoljára a mosdó közelében?
– Nos, uram... – Laurent a kulcsait pörgette idegességében, miközben a fekete kalapos úrra pislogott. – A fekete kalapos úr igencsak sietősen távozott onnan a vizsgálat előtt.
– Ez rágalom! – kiáltott fel a fekete kalapos úr, dühösen megigazítva fejfedőjét. – Én csak a kezemet mostam! Semmi közöm a kék szappanhoz vagy a tolvajláshoz!
Monsieur Vaneau ekkor finom mosollyal lépett közelebb a férfihoz, és elegáns mozdulattal rámutatott a kabátja zsebére.
– Valóban? És mondja, kedves uram, a mosdóban található kék szappan helyett miért a saját zsebéből előhúzott, jázminillatú kendőjével törölte meg a tenyerét? Amelyről, ha jól látom, most is épp egy apró, kék szappanforgács hullott a padlóra.
– Ha ez a parfümös gazfickó tönkreteszi a bőrkötéses kiadásomat, személyesen jelentem fel a vasúttársaság igazgatóságán! – csattant fel az asszony.
– Megértem az aggodalmát – jegyezte meg Monsieur Vaneau szárazon. – Bár a jázmin köztudottan nyugtató hatású, úgy tűnik, ezen a szerelvényen épp az ellenkezőjét váltja ki az utasokból.
– Elég a tréfából, Vaneau! – dörögte az avermesi rendőrnyomozó, miközben gyanakvóan méregette a fülke előtt állókat. – Laurent, maga szerint ki járt utoljára a mosdó közelében?
– Nos, uram... – Laurent a kulcsait pörgette idegességében, miközben a fekete kalapos úrra pislogott. – A fekete kalapos úr igencsak sietősen távozott onnan a vizsgálat előtt.
– Ez rágalom! – kiáltott fel a fekete kalapos úr, dühösen megigazítva fejfedőjét. – Én csak a kezemet mostam! Semmi közöm a kék szappanhoz vagy a tolvajláshoz!
Monsieur Vaneau ekkor finom mosollyal lépett közelebb a férfihoz, és elegáns mozdulattal rámutatott a kabátja zsebére.
– Valóban? És mondja, kedves uram, a mosdóban található kék szappan helyett miért a saját zsebéből előhúzott, jázminillatú kendőjével törölte meg a tenyerét? Amelyről, ha jól látom, most is épp egy apró, kék szappanforgács hullott a padlóra.
Ebben a részben
Szereplők
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- avermesi-rendornyomozo
- fekete-kalapos-ur
- fiatal-diplomata
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
Előző jelenet szereplői
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- avermesi-rendornyomozo
- fekete-kalapos-ur
- fiatal-diplomata
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.