Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
296/1. Új rejtély a hálókocsin — A papírlapok suttogása
A La Rochelle felé zötykölődő vonaton Monsieur Vaneau nyugodtan hátradőlt, miközben tekintete végigsiklott az újonnan felszállók forgatagán. A folyosó most üresebbnek tűnt, a feszültség elszállt, mint a gőz a mozdonyszuszogásban. A könyvhalmokkal utazó nő, aki még mindig zavartan szorongatta a hóna alatt lévő hatalmas papírköteget, lassan eltűnt egy fülkében. Vaneau egy pillanatra felhúzta a szemöldökét. A papírok, gondolta, valamiért különös rendetlenségben, mégis feszülten összeillesztve. Mintha egy szélviharral birkóztak volna, mielőtt valaki utoljára összecsapta őket.
A hallgatag úriember, akinek tekintete mintha minden ajtózárban egy titok feloldását kereste volna, egy másik fülkébe vonult vissza, de előtte még egyszer, szinte akaratlanul, a padlóra sandított. Vaneau elmosolyodott. „Mindig a részletek,” mormolta magának, bár senki sem hallotta. „A túl sok papír, a túl éber tekintet… a nyugalom néha csak egy bevezető, nem a végső akkord.”
A folyosó újból elcsendesedett, csak a vonat ritmikus dübörgése hallatszott. A táj lassan suhant el az ablakok előtt, zöld mezők és apró falvak váltották egymást. Vaneau egy pillanatra becsukta a szemét, majd kinyitotta. A papírköteges hölgy fülkéjéből halk, szaggatott zörgés hallatszott, mintha valaki idegesen lapozgatna, vagy éppen valamit rejtegetne. Egy pillanatra felkeltette Vaneau érdeklődését, de még túl halvány volt ahhoz, hogy ne csak egy egyszerű utazó zavara legyen. A nyugalom néha csalóka.
A hallgatag úriember, akinek tekintete mintha minden ajtózárban egy titok feloldását kereste volna, egy másik fülkébe vonult vissza, de előtte még egyszer, szinte akaratlanul, a padlóra sandított. Vaneau elmosolyodott. „Mindig a részletek,” mormolta magának, bár senki sem hallotta. „A túl sok papír, a túl éber tekintet… a nyugalom néha csak egy bevezető, nem a végső akkord.”
A folyosó újból elcsendesedett, csak a vonat ritmikus dübörgése hallatszott. A táj lassan suhant el az ablakok előtt, zöld mezők és apró falvak váltották egymást. Vaneau egy pillanatra becsukta a szemét, majd kinyitotta. A papírköteges hölgy fülkéjéből halk, szaggatott zörgés hallatszott, mintha valaki idegesen lapozgatna, vagy éppen valamit rejtegetne. Egy pillanatra felkeltette Vaneau érdeklődését, de még túl halvány volt ahhoz, hogy ne csak egy egyszerű utazó zavara legyen. A nyugalom néha csalóka.
Ebben a részben
Szereplők
- a-hallgatag-uriember
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- monsieur-emile-vaneau
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
- la-rochelle-allomas
Előző jelenet szereplői
- a-hallgatag-uriember
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- avermesi-rendornyomozo
- az-uj-hegedus-utas
- fiatal-holgy
- helyi-fofelugyelo
- helyi-nyomozok
- monsieur-emile-vaneau
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.