Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
293/4. A sárfoltok nyomában — Nyomozás lábujjhegyen
Az avermesi rendőrnyomozó összefonta karját, miközben arca a hivatali sértődöttség legmélyebb árnyalatait öltötte magára.
– Azt akarja állítani, Monsieur, hogy a hatóság hivatalos lábbelije köztörvényes sárral van beszennyezve? – kérdezte fojtott hangon, miközben igyekezett cipőjét a sötétebb sarokba húzni.
– Csupán azt, hogy az agyag rendkívül ragaszkodó természetű – felelte Vaneau végtelen nyugalommal. – Különösen az Ön bal sarkánál, nyomozó úr.
– Ez felháborító! – vágott közbe a könyvhalmokkal utazó nő, egy vaskos enciklopédiát szorítva magához fegyverként. – Ha cipőket vizsgálunk, miért nem azokkal kezdjük, akik gyanúsan nehéz tokokkal rohangálnak a folyosón? A sár nem éppen egy tiszta hegedűszóló védjegye!
– Az én hangszeremnek semmi köze a mocsokhoz! – csattant fel az új hegedűs utas dühösen. – Az Ön poros könyveit látva inkább hiszem, hogy maga gázolt át a vasúti töltésen!
Vaneau óvatosan leereszkedett, és az öngyújtó apró lángját közelebb vitte a padlóhoz.
– Uraim, hölgyem, a vádaskodás olyan, mint a rosszul szabott kabát: kényelmetlen és feltűnő. Ha megfigyelik, a sárfoltok nemcsak átszelik a folyosót, de egyenesen a négyes fülke előterébe vezetnek. Valaki útközben megtorpant, és egy pillanatra elveszítette a lépést.
– És ebből mit szűr le? – morogta az avermesi nyomozó.
– Azt, hogy az illető nemcsak sietett, de a lelkiismerete is nehezebb volt, mint a léptei.
– Azt akarja állítani, Monsieur, hogy a hatóság hivatalos lábbelije köztörvényes sárral van beszennyezve? – kérdezte fojtott hangon, miközben igyekezett cipőjét a sötétebb sarokba húzni.
– Csupán azt, hogy az agyag rendkívül ragaszkodó természetű – felelte Vaneau végtelen nyugalommal. – Különösen az Ön bal sarkánál, nyomozó úr.
– Ez felháborító! – vágott közbe a könyvhalmokkal utazó nő, egy vaskos enciklopédiát szorítva magához fegyverként. – Ha cipőket vizsgálunk, miért nem azokkal kezdjük, akik gyanúsan nehéz tokokkal rohangálnak a folyosón? A sár nem éppen egy tiszta hegedűszóló védjegye!
– Az én hangszeremnek semmi köze a mocsokhoz! – csattant fel az új hegedűs utas dühösen. – Az Ön poros könyveit látva inkább hiszem, hogy maga gázolt át a vasúti töltésen!
Vaneau óvatosan leereszkedett, és az öngyújtó apró lángját közelebb vitte a padlóhoz.
– Uraim, hölgyem, a vádaskodás olyan, mint a rosszul szabott kabát: kényelmetlen és feltűnő. Ha megfigyelik, a sárfoltok nemcsak átszelik a folyosót, de egyenesen a négyes fülke előterébe vezetnek. Valaki útközben megtorpant, és egy pillanatra elveszítette a lépést.
– És ebből mit szűr le? – morogta az avermesi nyomozó.
– Azt, hogy az illető nemcsak sietett, de a lelkiismerete is nehezebb volt, mint a léptei.
Ebben a részben
Szereplők
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- avermesi-rendornyomozo
- az-uj-hegedus-utas
- monsieur-emile-vaneau
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
Előző jelenet szereplői
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- avermesi-rendornyomozo
- az-uj-hegedus-utas
- az-uj-kalapos-utas
- fiatal-ferfi-kivancsi
- monsieur-emile-vaneau
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.