Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
287/9. A kulcs árnyéka — A gondolatok feltárása
– Valóban, a titkoknak van fülük, uram – folytatta Vaneau úr, tekintetét visszafordítva a szürke kalapos utasra. – De mit is őriztek valójában? Nem egy tárgyat, mint azt hittük. Hanem egy gondolatot. A kulcs, melyet oly szorgalmasan kerestünk, nem fizikai zárat nyitott. Az önök elméjében rejlő láthatatlan zárra irányult, uram. Arra a félelemre, hogy az igazság a mandulaillatú doboznál sokkal kellemetlenebb illatú lesz. A félrevezetés zsenialitása abban rejlett, hogy elhitették velünk: a kulcs hiánya a probléma. Pedig a kulcs mindig is megvolt. Csak a célja volt elrejtve.
A szürke kalapos utas arca lilult a feszültségtől. – De ez… abszurd! Ön azt sugallja, hogy én csupán egy gondolatot zártam el? Én csak a kalapomat védtem a huzattól!
Vaneau úr apró mosollyal válaszolt: – A kalapjuk, uram, éppoly ügyesen rejtette el a gondolataikat, mint a szemeiket. Az a kis, rézszínű karcolás a bélésén, ami épp a kulcs méretéhez igazodott… az árulta el, hogy önök nem egy zárat kerestek, hanem egy *kijáratot*. Egy kijáratot az igazság elől. A kulcs… az csak egy emlékeztető volt.
Éppen akkor, amikor Monsieur Vaneau ajkai elnyíltak, hogy kimondja a teljes igazságot, a vonat egy hirtelen rántással lelassított. Poharak csörrentek, és a szerelvény fémes nyikorgással gurult be Chantilly állomásra.
Az ajtók még alig nyíltak ki, máris két megfáradt helyi nyomozó, élükön egy még náluk is törődettebb főfelügyelővel, lépett be a folyosóra. A főfelügyelő körbenézett, tekintete a szürke kalapos utason állapodott meg.
– Letartóztatom Önt, uram, a törvény nevében, a kulcs és a mandulaillatú doboz ügyében elkövetett félrevezetés, valamint indokolatlanul teátrális viselkedés miatt! – jelentette ki fáradtan, de határozottan.
Monsieur Vaneau, mintha semmi sem szakította volna félbe, higgadtan befejezte: – …és egy rendkívül találékony, ám végzetesen átlátszó figyelemelterelés megszervezéséért. Gratulálok, uram, a kulcs valóban öné volt, de nem arra, amire gondoltuk.
A szürke kalapos utas szótlanul hagyta magát elvezetni. Az utasok egy része leszállt, mások izgatottan figyelték az újonnan érkezőket. Egy ifjú hölgy például, selyemsállal játszva, mintha reményteljes jövőbe tekintene. Vaneau úr elmosolyodott. Az ajtók becsukódtak, a vonat ismét mozgásba lendült, és az új rejtély első suttogása már ott lebegett a levegőben.
A szürke kalapos utas arca lilult a feszültségtől. – De ez… abszurd! Ön azt sugallja, hogy én csupán egy gondolatot zártam el? Én csak a kalapomat védtem a huzattól!
Vaneau úr apró mosollyal válaszolt: – A kalapjuk, uram, éppoly ügyesen rejtette el a gondolataikat, mint a szemeiket. Az a kis, rézszínű karcolás a bélésén, ami épp a kulcs méretéhez igazodott… az árulta el, hogy önök nem egy zárat kerestek, hanem egy *kijáratot*. Egy kijáratot az igazság elől. A kulcs… az csak egy emlékeztető volt.
Éppen akkor, amikor Monsieur Vaneau ajkai elnyíltak, hogy kimondja a teljes igazságot, a vonat egy hirtelen rántással lelassított. Poharak csörrentek, és a szerelvény fémes nyikorgással gurult be Chantilly állomásra.
Az ajtók még alig nyíltak ki, máris két megfáradt helyi nyomozó, élükön egy még náluk is törődettebb főfelügyelővel, lépett be a folyosóra. A főfelügyelő körbenézett, tekintete a szürke kalapos utason állapodott meg.
– Letartóztatom Önt, uram, a törvény nevében, a kulcs és a mandulaillatú doboz ügyében elkövetett félrevezetés, valamint indokolatlanul teátrális viselkedés miatt! – jelentette ki fáradtan, de határozottan.
Monsieur Vaneau, mintha semmi sem szakította volna félbe, higgadtan befejezte: – …és egy rendkívül találékony, ám végzetesen átlátszó figyelemelterelés megszervezéséért. Gratulálok, uram, a kulcs valóban öné volt, de nem arra, amire gondoltuk.
A szürke kalapos utas szótlanul hagyta magát elvezetni. Az utasok egy része leszállt, mások izgatottan figyelték az újonnan érkezőket. Egy ifjú hölgy például, selyemsállal játszva, mintha reményteljes jövőbe tekintene. Vaneau úr elmosolyodott. Az ajtók becsukódtak, a vonat ismét mozgásba lendült, és az új rejtély első suttogása már ott lebegett a levegőben.
Ebben a részben
Szereplők
- az-uj-utas
- energikus-ur-csorgo-poggyasszal
- fiatal-ferfi-kivancsi
- fiatal-holgy-selyemsallal
- helyi-fofelugyelo
- helyi-nyomozok
- monsieur-emile-vaneau
- szurke-kalapos-utas
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
- chantilly-allomas
Előző jelenet szereplői
- az-uj-utas
- energikus-ur-csorgo-poggyasszal
- fiatal-ferfi-kivancsi
- monsieur-emile-vaneau
- szurke-kalapos-utas
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.