276/8. Új rejtély a hálókocsin — A megváltozott súlypont

– Takarásból? – ismételte a kíváncsi fiatal férfi, és közelebb hajolt, hogy maga is szemügyre vegye a finom porszintet. – Vagyis valaki a fülkében ülve nyúlt hozzá, miközben mi a folyosón a csörgést hallgattuk?
– A megfigyelés pontos – bólintott Monsieur Vaneau. – És ami ennél is figyelemreméltóbb: a por nem törlődött le teljesen, csupán elcsúszott. Ez azt jelenti, hogy a táskát nem kinyitották, hanem elmozdították a belső egyensúlyát.
– De hát miért tenne ilyet bárki is? – kapkodott levegőért az energikus úr, miközben homlokát törölgette egy élére vasalt zsebkendővel. – A poggyász az enyém, a tartalmáért felelősséget vállalok! Nem tartalmaz semmi törvénybe ütközőt!
– A törvénybe ütköző dolgok ritkán szoktak ilyen hatékonyan együttműködni a fizika szabályaival – szólt közbe Dubreton úr némi fanyar mosollyal. – Inkább az a kérdés, mitől lett hirtelen fele olyan nehéz ez a táska, mint amikor felszállt vele?
Laurent kalauz óvatosan megemelte a bőrönd egyik fülét, majd meglepetten felvonta a szemöldökét.
– Valóban… szinte súlytalan – mormolta a kalauz. – Mintha a tartalma feloldódott volna a levegőben.
– A levegő ritkán csörög, kalauz úr – jegyezte meg halkan Vaneau, majd a fülke félig nyitott ajtajára pillantott. – A felelet ott lapul a hálókocsi padlója alatt.