275/2. Új rejtély a hálókocsin — Kattogó üzenet a négyesben

A folyosó szőnyegén tompa léptek neszeztek, ahogy Laurent kalauz a négyes fülke felé kísérte a még mindig zaklatott, szürke köpenyes utast. Monsieur Vaneau megfontolt léptekkel követte őket, tekintetét az imént elcsattanó zajok helyszínén tartva.
– Biztosíthatom, uram, a hálókocsi zárai a legmodernebb francia szisztéma szerint készültek – magyarázta Laurent, miközben a kulcsot a zárba illesztette. – Itt senki sem hatolhat be hívatlanul.
A mondat azonban félbeszakadt. A fülke ajtaja magától beljebb csúszott egy centimétert. Odabent, a kis kárpitozott asztalkán egy szögletes fadoboz pihent, amelyből ütemes, fémes kattogás hallatszott, mintha egy túlfeszített óramű próbálna kiszabadulni.
– Ugye mondtam? – suttogta a szürke köpenyes férfi sápadtan. – Valaki járt itt! És otthagyta ezt a szerkezetet!
– Egy óra lenne? – vakarta meg a fejét a kalauz. – Vagy egy konyhai szerkezet?
– Egy konyhai időzítő ritkán ketyeg három különböző hangolású rézcsengő kíséretében – jegyezte meg Vaneau úr elgondolkodva, majd finoman beljebb lépett. – És legkevésbé sem szokott finom műszerolaj illatát árasztani.
– De mit keres az én fülkémben? – méltatlankodott az utas.
– A válaszok általában ott rejtőznek, ahol a kérdések felmerülnek – válaszolta Vaneau szárazon. – Laurent, hozza ide Dubreton urat. Azt hiszem, a hiányzó fogaskereke választ adhat a rejtélyre.