256/1. Új rejtély a hálókocsin — A mechanikus dallam

Vaneau úr befejezte magyarázatát, mintha egy színházi előadás függönyének leeresztését kommentálta volna. Laurent kalauz szeme kerekre nyílt, az elegáns hölgy pedig ajkát harapdálta, mintha most döbbent volna rá, hogy egy krimi statisztája volt, és a gyanúsított nem is gyanúsított, hanem egy költő! A szerelvény zökkenője lassan elült, a peronon zajló sürgés-forgás elhalkult. A „könyvhalmokkal utazó nő” távozásával mintha a fülke levegője is megkönnyebbült volna, bár a kék viaszpecsét emlékének súlya még ott lebegett.
Laurent kalauz végre megszólalt, hangja még mindig kissé reszketve: – Értem, Vaneau úr. Tehát… a versek. És a kék pecsét. Micsoda… *finom* megtévesztés.
Az elegáns hölgy bólintott, tekintete még mindig az üresen álló ülésen időzött, mintha az utolsó versszakot próbálná felfogni. – Gondolni rá… annyi könyv… és csak egyetlen kicsi. A puszta mennyiség… az ember azt hinné, abban rejlik a titok. De az egész egy vers volt!
Vaneau úr megvonta a vállát. – Pontosan. A legegyszerűbb trükkök a leghatásosabbak. A figyelemelterelés művészete. Néha a fa nem fától nem látszik, máskor pedig a könyv nem könyvtől. A lényeg mindig ott rejtőzik, ahol a legkevésbé várjuk.
A vonat egyre gyorsabban szelte a tájat. Az új arcok pedig már be is fészkelték magukat a fülkékbe. A folyosón, Vaneau úr fülébe jutott egy félmondat, egy fiatal hölgy panaszkodott a csomagja súlya miatt. – Ez a térkép… nehezebb, mint gondoltam. És miért épp *régi* pénzérmékkel kell kiegyensúlyozni? – morogta, miközben egy antik, tekercselt térképet szorongatott. Vaneau úr alig észrevehetően elmosolyodott.
Eközben az idős úr, kezében egy gondosan becsomagolt madárkalitkával, a folyosón egy oszlopnak támaszkodva figyelt. Szemei megállapodtak Vaneau úron, majd gyorsan továbbpördültek. Mintha ő is keresett volna valamit, vagy valakit. A kalitkából halk csicsergés hallatszott, de inkább volt mechanikus, mint élőlényre utaló. A fülkék ajtajai csukódva maradtak, de a folyosón zajló élet máris új történetek kezdetét jelezte. A szerelvény egyre távolabb robogott Miremonttól, Belcastel felé.