255/5. A könyvtárnyi titok — Ajtók a sötétben

„Az ízetlenség ritka vendég ezen a vonaton, Monsieur Laurent,” – jegyezte meg Vaneau úr, tekintetével a távolodó tájat pásztázva. „Inkább a fűszer hiánya okozhat problémát, nemde? Ahogy az a hölgy sem tűnik épp a nyers zöldségek rajongójának, ha a reakcióját nézzük az alagútban.”
Az elegáns hölgy elgondolkodva bólintott. „És mi lenne, ha a fűszer maga a félelem? Az adja meg az igazi zamatot a történetnek, nem gondolja, Monsieur Vaneau? A rettegés, ami a legszürkébb lapokat is izgalmassá teszi, sőt, talán még olvasásra is késztet.”
Laurent kalauz megvonta a vállát, miközben ellenőrizte, hogy a poggyászok biztosan a helyükön vannak-e. „A félelem fűszere... hát, én inkább maradnék a borsnál és a paprikánál a vonat éttermében. De ha már a zamatoknál tartunk, a hölgy arca tényleg megváltozott az alagútban. Mintha nem is a sötétségtől, hanem egy hirtelen felismeréstől ijedt volna meg. Vagy attól, hogy valaki más *felismeri* őt.”
„A sötétség néha jobban megvilágít, mint a napfény,” – mondta Vaneau úr, halk hangon, de élesen. „Képes lecsupaszítani a valóságot a felesleges sallangoktól. És abban a pillanatban, Madame, azt hiszem, nem egy könyv lapjait, hanem egy ajtó bezáródását láttuk. Egy ajtót, ami mögött valami nagyon is élő rejtély lakozik. A hölgy, aki most, látom, megnyugodva szemléli a tovaszálló tájat, talán nem is annyira egy könyv lapjait rejtegette, mint inkább egy egész könyvtárnyi titkot a táskájában.”
„Egy könyvtárnyi titkot? Saint-Rémy-en-Plaine felé közeledve?” – az elegáns hölgy felvonta a szemöldökét. „Nos, Monsieur Vaneau, remélem, ez a könyvtár legalább könyvjelzőkkel van ellátva, különben elveszünk a rengetegben.”
Laurent kalauz mosolyogva biccentett. „És ha elveszünk, majd én, a kalauz, visszavezetem Önöket a helyes útra. Már ha az a helyes út nem vezet túl mélyre abba a bizonyos könyvtárba.”
Vaneau úr elmosolyodott. „Attól tartok, Monsieur Laurent, minél mélyebbre ásunk, annál inkább fogunk szomjazni a tudásra. De a jó hír, hogy Saint-Rémy-en-Plaine még épp időben érkezik ahhoz, hogy felfrissítsük magunkat egy újabb fejezettel.”